a mai reggeli osztatlan sikert aratott, szerintem desszertnek is simán elmegy.
a mák-köles kombinációt siccikétől lestem el, aztán - szokás szerint - ahogy jött és ami éppen volt itthon, az került hozzá. eredetileg kicsi mézet is tettem volna rá a végén - amit, mivel hevíteni nem ajánlott, mindig utólag adok az ételekhez - de mostanában valahogy bőven elég édesnek bizonyulnak a kásáink egy kevés almával vagy aszalt gyümölccsel, így a méz kimaradt.
így készült:
a kölest megmostam, feltettem főni. közben meghámoztam, felkockáztam az almát és a köleshez dobtam. még nem főtte el az összes vizet, amikor összeturmixoltam, a finomra darált mákkal és lenmaggal együtt. ezután jött a mazsola és pár perc pihenő, hogy az is megpuhuljon és összeérjen az egész.
a tetejére aszaltszilvakrém került, amit egyszer sos-szilvásderejetöltelékként ötlöttem ki, szilvalekvár híján. azóta szinte mindig van itthon..
az aszalt szilvát - ha lehet minél puhábbat és vegyszermenteset - beáztatom vízbe és leturmixolom. meglepően sok vizet vesz fel, de lehet fokozatosan adagolni, amíg a megfelelő állagot el nem éri.
hozzávalók:
1 kis bögre köles
forrásvíz
2 alma
1 kis bögre mák
1 ek lenmag
nagy marék mazsola
a tetejére:
aszalt szilva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése