tiramisu!!!

kezdjük ott, hogy amikor elkezdtem a tej és tojás nemevést azt azért leszögeztem, a tiramisu kivételt képez. persze nem akármiféle tiramisu, mert -ahogy a legtöbb dologban- ebben is elég kritikus vagyok. mindezek után is azt kell mondjam: ez brutálisan finom lett! és meglepően tiramisuízű.. tej és tojás nélkül (majdnem)!
az ötlet siccikétől ered, és bár régóta készülök a mascarpone és a tojás elleni merényletre, ez megadta a végső lökést. köszönet érte! és nem utolsósorban azért is, mert ez a verzió milliószor lájtosabb is mint az eredeti :)

krém:
fél liter natúr szójatej
1 ek fehér liszt
2 ek kukoricakeményítő
szójatejszín
rizsszirup, méz (vagy hasonló)
vaniliakivonat*

a szójatejet a liszttel, a keményítővel és a vaniliakivonattal sűrű puding állagúra főztem. a rizsszirupot még főzés közben tettem bele, aztán még egy kis mézet** a végén, amikor már kihűlt. a szójatejszín is a végére maradt, miután a hűlő krémet kóstolgatva megállapítottam hogy pudingnak nagyon finom.. de a tiramisuhoz nem sok köze van (még jobb lett volna habosan beletenni, de felverhető növényi tejszín még nem akadt az utamba). ettől sokkal krémesebb lett és még mindig fényévekkel lájtosabb a mascarpone+tojásnál. egy maradék féldoboznyi került bele, de elbírna 200milit is. nem csináltam túl édesre a krémet, a piskóta úgyis lök még egyet a cukorszinten. nem akartam teljesen elszállni reformosítás téren, így a kávé, a kakaó és bizony a bolti (jól bevált manner) piskóta is maradt - ami persze nem volt tojásmentes, de ezügyben még nem zártam le a kísérletezést.
szóval lefőztem egy nagy adag kávét és jött a mártogatás, rétegelés. a tetejére holland kakaópor került, aztán irány a hűtű.. az egynapos pihenést persze a fele se érte meg.
és itt megragadom az alkalmat hogy megjegyezzem, reformokoskodás ide vagy oda, nem vagyok ellene néha egy kis csokinak, kakaónak vagy kávénak. a dolog lényege nem a teljes megvonás hanem az egyensúly megtalálása és a túlzások kerülése.. és hát néha még az sem sikerül, na bumm. próbálkozom.

*vaniliakivonat chili és vanilia tippje után szabadon: 4-5 vaniliarúd jó ideje egy kis barna csatösüveg vodkában pihen a spájzomban. általában egy kiskanálnyit használok belőle per süti. (eléggé gazdaságos)

**egy: a mézet nem ajánlott sütni-főzni, sőt forró teába tenni sem, mert - ugyan a tudományos magyarázatot most nem tudom idézni - de több forrásból megerősített tényként kezelem hogy az egészségre káros anyagok keletkeznek benne ilyenkor. ezért csak olyan édességekhez használom, ahol a végén, langyos állapotban tudom hozzákevezni (pl pudingok krémek). kettő: a tiramisut két okból sem csinálnám csak mézzel. az egyik hogy túl karakteresen mézízű lenne, a másik hogy ha a végén teszem a krémhez, túlzotan felhigítaná.