ve.ga

szóval akkor mégicsak blogot írok?

2011-10-20T14:40:00.000-07:00

óóceán, portugália. na ez nem is szerepel a mesében.. kép-zavar!

fél évvel ezelőtt nyakamba vettem a világot és elindultam spanyolhonba, bizonytalan uticéllal és meghatározatlan időre. a terveim között olyasmik szerepeltek mint világlátás, önmagam megismerése, sziklamászás, szerencsepróbálás (munka), és egy nyers rainbow dél spanyolországban. ezek közül itt az utolsó fog főleg szerepelni, kiegészülve más zőccségekkel lévén hogy ez egy gasztroblog vagy mi.

az úgy volt, hogy nekem fogalmam sem volt a rainbowról, csak arról hogy itt valami nyersevők fognak összegyűlni, és egy hónapig nomádkodni az erdőben. csillagos ég alatt alvás, vadnövények gyűjtögetése, jóga, szabadság és a természet lágy öle.. hát ez mind remekül hangzott. és nemcsak úgy hangzott, az is volt.. pláne, hogy a dolog nem ért véget egy hónap után, de valahogy 3 hónap lett belőle. volt közben narancsliget látogatás, tengerparton barlangban élés, ahol egy egész kis nyers közösség alakult ki, avokádó gyűjtögetés, helyi gyümölcsökkel ismerkedés és még sok más kaland. és bár az egész rainbow sztori a nyersevésből indult ki - és itt is erről dumálok - végül egyáltalán nem ez lett a fontos.
hanem az élet élése.

terülj-terülj asztalkám nyers rainbow módra

na itt azért most mégis a gasztro rész következik.. a rainbown majdnem monóra alakult az étrendem, amit nem erőszakolásból vagy valami furcsa kényszerből tettem, egyszerűen így esett jól. volt szerencsénk helyi bio termelőktől beszerezni mindent, így nem is csoda.
ez hasonlóan folytatódott a narancsligetben, ahol egyik este az egész csapatot (úgy 20-30fő) megörvendeztethettem egy nyers vacsorával. ezért mindenki nagyon hálás volt, mert a többség itt próbálta először a nyersevést, és a hetek óta tartó rögtönzött-saláta-diéta után sokan nem hittek benne, hogy ezt élvezni is lehet. és köszönet persze a szorgos segítő kezeknek is, öröm volt sürögni forogni a konyhában egy hónap nomádkodás után.

a tengerparton hasonlóan folytatódtak a dolgok, gyűjtögettem avokádót, chirimoyát, nisperot, néha még banánt is, és egy közeli biotermelőhöz salátáért is elsétáltam párnaponta, kiegészítve még ezzel-azzal a készletet. éééden.. és a szülinapi tortákat még nem is említettem :) 100%nomád körülmények között elkészítve (tányérunk sem volt!)

kövön'sütött' banántorta

egyedül utazgatni a világban eléggé élménydús - és néha strapás - tud lenni, meg még spirituális és tanulós és fejlődős is, szóval a kaja téma háttérbe szorult. annál is inkább, mert a tengerparti édenből tovább kellett menni, és nem volt mindenhol olyan egyszerű kaját szerezni - főleg nem ingyen, főleg nem biot. így esett, hogy az utazás többi része mindenevéssel telt. hülyeségnek tűnik, mert nyilván jobban érzem magam nyers üzemanyagon..
de nem hiszem már, hogy csak a testünkről szólna ez az egész, vagy hogy az egészet ki lehet okoskodni, és valaki meg tudja mondani hogy nekem vagy neked mit is kéne enni. vannak itt mindenféle más ügyek, amikre lehet hogy mégcsak nem is gondolunk.. és úgy alakítják a világot ahogy, és az egész úgy tökéletes, ahogy van. szóval ennyi.

persze ez a kis kitérő jár most némi kellemetlenséggel - plusszkilókkal például, na - amitől persze nem éreztem magam mindig kicsattanóan a bőrömben mostanában, de annyi baj legyen.
változás. türelem, türelem, türelem. szeretet...

femili

nem gondoltam volna hogy újra ide fogok firkálni, főleg miután herótom lett a kaja körül vert felhajtástól meg a gasztrobuzulástól.. de ma csináltam egy salátát, és nem bírtam nem megosztani legalább virtuálisan. hát az élet ilyen.
mert azt is megtanultam kinn, hogy megosztani - ételt, italt, ölelést, tudást, bármit - a legjobb dolog, és talán ez okozza nekem a legtöbb örömet.. és hátha még nektek is jó!

európai (nem csak nyers) rainbow, portugália - szintén a zavarkeltés végett

szóval a 'recept' ami már nem is igazán lényeges:
alma
saláta
szárzeller majdnem el is felejtettem hogy az alma meg a zeller milyen jó barátok!
kevés tahina
és spirulina ez amúgy nem olyan lényeges, ha van elég zöld levél akkor én is ritkán élek vele.
és lehet pici citromot és sót is tenni hozzá.. meg amúgy még bármit.

szeretettel

rawioli

2011-02-15T17:00:00.000-08:00

tehát a kettes számú téli zőccség, a cukkini.. nem, valóban nem igazán téli, de ennyi még belefér. és ha nem csak úgy magában ropogtatom el egy fej saláta kíséretében, akkor metéltet készítek belőle. többnyire gyümölcs öntettel, de nemrég kipattant a fejemből ez az ötlet, és meg kellett csináljam. eredetileg ez is egy egyszerű öntet, de kivételesen - valójában csak a neve miatt - maszatoltam vele egy kicsit.
eltökélt szándékom hogy felhagyok a maximalizmussal, szóval ezzel sem babráltam túl sokat és a következőkkel sem fogok, inkább produkáljak már végre valamit.. (igen, ez nem csak a blogírásra vonatkozik).

öntet/krém:
kesudió (1 ek)
nemes élesztőpehely (2 tk)
egész koriandermag (1/2 tk)
víz
citromlé
só

a kesut kávédarálón krémmé daráltam, elkevertem a frissem megtört korianderrel és a többivel. lehet belőle sűrű krém, ez került a cukkiniszeletek közé, vagy hígabb öntet. nem negyon szoktam ilyesmivel vacakolni, és többfogásos menüket sem készítek - ezt inkább valami előételfélének tudom elképzelni ebben a formában.. csak játékból készült - normális esetben egy adag metéltre öntöttem volna ezt az szószt, sőt így is tettem a maradékkal. mellé egy fej saláta és kész az ebéd.

édeskömény télen-nyáron

2011-02-11T06:20:00.000-08:00

azt a rész most ugorjuk át, miért is szünetelek. hosszú.. (például pont azért, mert már túl hosszú lenne az összes dolgot leírni, amit szeretnék :)
inkább jöjjön végre egy recept:

tél van, és alig találok valamit, amit meg tudnék enni. a gyökérzöldségek valahogy nem esnek jól, de a paradicsom, az uborka és tárasaik is régóta hiányoznak a hűtőmből. a biotermelők egén sem süt többet a nap ilyenkor, és talán nemcsak az íztelen termények, de a természeteshez egyre közelítő életmódom is azt diktálják, hogy ne vegyek primőr zöldséget.
az édeskömény viszont maradt, ezt bármikor meg tudnám enni. a másik jockernövényem a cukkini, igaz ezzel vannak azért fenntartásaim ilyenkor, de a banánnal, naranccsal is vannak.. és hát valamit mégiscsak kell enni: azt, ami jól esik.

nyár óta tervezem az édesköményes "receptem" megosztását, fotók készültek is, de a posztig nem jutottam el. pedig igazán egyszerű: az édesköményt félbe majd hajszálvékony szeletekre vágom (a torzsáját kivéve). így elvágom a rostokat - amiket különben macerás lenne rágni - mégis dekoraív szeleteket kapok. a zöldjét lazán aprítva keverem hozzá.
erre jön az öntet, szezonális gyümölcs. nyáron barackot tettem hozzá, turmixolva vagy kockázva, ősszel és amíg még volt finom, körtét. most már az sem az igazi, de az aszalt gyümölcsöket áztatva, turmixolva nagyon szeretem ilyenkor. sűrűn lekvárnak, hígabban pudingnak akár fűszerekkel, vagy a friss gyümölcsturmix téli változataiként.. és öntetként például édesköményre! :) a nagy kedvenc pedig a füge, szinte bármikor bármennyi jöhet, az édesköményt is azzal készítem mostanában.

sületlen ünnepek

2010-12-23T10:43:00.000-08:00

szegény blogom még mindig a kispolcon várja, hogy elővegyem egyszer. minden időm, energiám a sületlenségekre fordítom, lassan nonstop a konyhában kavarok. sooooksoksoksok feladat és ötlet vár megvalósításra, csiszolgatásra, és rendelések elkészítésre.
így aztán blogkompatibilis recepttel megint nem, vagyis csak közvetve szolgálhatok: kreáltam egy fügepudingot, és a lányok is előrukkoltak 1-1 ünnepi recepttel, amit megtalálhattok a sületlenségek blogján.

ezen túl kb semmi mást nem készítek, ami nem azt jelenti, hogy desszerten élek, sőt: a hétköznapi ételek nagyon leegyszerűsödtek, nagyon ritkán kutyulok már valami "ételt" is. a reggeli zöld turmix után általában magukban, feldolgozás, ízesítés nélkül élvezem a gyömülcsök, levelek, zöldségek ízét. ez nyáron és ősszel még nagyon könnyen ment, itt volt a rengeteg szezonális gyümölcs és zőccség, főleg azon éltem rengeteg zölddel, salátával. de most télen kicsit gondban vagyok, ezen az éghajlaton nem sok ehető terem ilyenkor ami igazán jól is esne nyersen.. és főleg estefelé hiányzik valami. próbálkozom már néha a kenyérrel is, de az sem az igazi, keresem az utat.

az aszalt gyümölcsök siettek a segítségemre: magukban ugyan szárazak, áztatva meg leginkább a meztelencsiga jut róluk eszembe, hígabbra turmixolva viszont a friss turmixok téli változatai lehetnek. és érdekes módon (vagy nem is) szinte melengető hatásúak. a sűrűbb, esetleg fűszerezett változataik pedig desszertnek is elmennek, ebből született a fenti recept is.

áldott karácsonyt és boldog új évet kívánok!

készülődés

2010-11-07T02:57:00.000-08:00

változatlanul sok-sok tennivalónk van a sületlenségekkel, és a karácsony is egyre közeledik. nagyon élvezem a készülődést, és az ünnepi ötletek is csak jönnek-jönnek.. elkészültek az első bejglik, alakulóban a mézes és a szaloncukor. közben új bonbonvariációk is születtek, csináltam egy főszeres-répás, és egy csipkebogyós bonbont, és igen, azt hiszem nagyonis meg vagyok velük elégedve :D

a csipkésből pici levélformákat készítettem, ezt vittem kóstolóba, a tálka közepén pedig a répás bonbon látszik.
hogy végre valami sósat is készítsek, kétféle sósmandulás finomságot is kipróbáltam. az egyiket szójaszósszal, a másikat olasz fűszerekkel aszaltam meg, megérte a próbát!

recepteket egyelőre nem teszek közzé, de az összetevőket megtaláljátok a blogunkon, az árakkal együtt, ha kedvet kaptok a vásárlásra. hamarosan a bioboltok pultjaiba is kikerülnek a sületlenségek!
aztán igyekszem valami recepttel is előrukkolni végre.

sületlenségek

2010-10-23T06:55:00.000-07:00

hogy nem blogolok az utóbbi időben, nem jelenti azt, hogy tétlen vagyok a konyhában.
norkával és pannival úgy döntöttünk, a konyháinkban készülő finomságokat másokkal is szeretnénk megosztani, és belefogtunk egy kis vállalkozásba. elindítottunk egy blogot is, ami még alakulóban van, de folyamatosan tesszük fel rá az infókat, és igyekszünk majd a termékeinken kívül mindenféle hasznos dolgot is összegyűjteni itt.
egyelőre eltarthatóbb desszerteket, édességeket készítünk, amiket bioboltokban és kávézókban, teázókban tervezünk forgalmazni. rendelésre friss tortákat és más nyers ételeket is készítünk, karácsonyra pedig szanolcukorral és fára is akasztható ünnepi sületlenségekkel készülünk majd. sós krékerek is jönnek, de rá kellett jönnünk, a sok sok ötlettől a megvalósításig (a kipróbált, sokszor végigkóstolt és tökéletesített finomságokig) hosszú út vezet.

egyelőre kétféle (nyers) linzert készítettem, az egyik mogyorós-kakaós a másik szilvalekváros. a felső képen pedig a már többször kipróbált mogyorós trüffel, ez is bekerült a repertoárba.

lehetőleg hazai alapanyagokkal dolgozunk, és igyekszünk helyi termelőktől vásárolni, vegyszermentes, bio terményeket használni. elkészítés közben pedig nemcsak a hőkezelésre (max 41º) és a jó minőségre figyelünk oda, hanem arra is, hogy szeretettel, jó energiákkal töltődjön, amit csinálunk, ne váljon "ipari" termékké.

életjel

2010-10-05T04:44:00.000-07:00

ha egyszer valmai beindul..! rengeteg teendőm van mostanában, részben kajaügyek is, nemsokára jönnek a képek és a többi.

Gitta, köszönöm a díjat! nem fogom továbbítani, megmondom miért. kicsit olyanok ezek a díjak, mint a továbbküldős levelek, az ember sarokbaszorítva érzi magát tűlük. nem szeretem az ilyen helyzeteket, az olyasmiket amik kényszerítik az embert valamire, vagy félelmet, rossz érzéseket keltenek.

panninak, norkának, edinának, gittának, klárinak, annak, szaffinának, nahirának és neked, aki most olvasol, egy egyszerű dolgot szeretnék adni: IGEN

mindannyian vándorok vagyunk. áldás legyen veletek az úton!

nem minden nap habos torta.. vagy mégis?

2010-09-15T09:34:00.000-07:00

nem, csalok. hiába egészségesebbek ezek a desszertek, nem árt mértéket tartani. sok zsiradékot tartalmaznak, ami nemcsak az alakunknak, de az egészségünknek is árt, ráadásul a magok és édes gyümölcsök (pláne friss gyümölcsök) együtt az emésztőrendszert is megdolgoztatják.

itt azért uralkodtak el mostanság a desszertek, mert - nagy örömömre - egyre többször jönnek "megrendelések". most egy családi vendégségre készültem ezekkel a tortákkal és kakaóbabos trüffelekkel.
a legutóbbi körtetortán elég sokat változtattam, egyrészt most mandulás-datolyás kosarakba került, másrészt a krémből kihagytam a gyömbért. ezen kívül nagyon figyeltem, hogy a körték elég érettek és puhák legyenek, mert a krém csak akkor lesz homogén, és elég édes. a kosárkák közepébe rejtett körtedarabkáknak is szinte olyan puhának kell lenni, mint a krém!

és kivételesen nem felejtettem el mérni..

alap 9 kosárkához:
1 csésze (2 dl) áztatott, hámozott majd teljesen kiszárított mandula
1 csésze magozott, darabolt datolya
pici só (elhagyható)

krém:
1 csésze kesudió
2 csésze érett, hámozott, felkockázott körte
2-3 ek kókuszolaj (ettől hűtőben megszilárdul a krém, de el is hagyható)
(a citromlét kifelejtettem, pedig terveztem bele.. de utólag nem hiányzott)

+ kb 1 csésze körte a kosárkák belsejébe

mivel a mixerem megint feladta a harcot, turmixgépben csináltam mindent. csodák csodája, remekül működött! először a mandulát daráltam finomra pulzáló módban, majd hozzáadtam a datolyát is, és addig aprítottam - az edény faláról időnként lekanalazva a cuccot - amíg gyúrható, de még könnyen szátmálló állagot értem el.
a krém hozzávalóit egyszerűen összeturmixoltam, teljesen homogénre. ez az adag kicsit több mint ami a kosárkákba fér, pont elég lett volna, ha a közepükből kihagyom a körtedarabokat. de nem érdemes kihagyni, mert jó kontrasztja a gazdag krémnek, és kicsit könnyebbé is teszi a desszertet. (a maradék krémet betettem a fagyasztóba 2 kis muffinformában)

* megjegyzés: csak a vacsorán teszteltem, de elégedett voltam az eredménnyel (és a vendégek is): a 2:1 gyümölcs:kesu arány + extra gyümölcs pont elég könnyű lett, mégis krémes és visszafogottan édes, amihez jól passzolt az édesebb alap.

szedres kosárka no2

2010-09-08T15:29:00.000-07:00

hétvégén edináéknál jártam balatonon. egy maroknyi kedves ember, zöldebbnél zöldebb levek, rengeteg friss, helyi gyümölcs, zöldségek a kertből, jó beszélgetések, és persze az elmaradhatatlan: nyers édességek. málnás kosárkák is készültek, az eredeti tervtől persze megint eltérve, de ezt senki sem bánta. gondoltam, elkészítem újból a fotózás kedvéért, de a végeredmény megint más lett..
a málnás krémen könnyíteni szerettem volna egy kicsit, így a kesu-málna-kakaóvaj helyett először egy gyümölcsréteget csináltam, erre jött a szerdes kesukrém. a körtés gyömbéres kosárkák készítésekor megmaradt pár alapom, ezt használtam fel most.
összességében talán kicsit dominált a savanyú íz, ezért a bogyós desszertekhez inkább datolyás alapot fogok használni, a határozottabb mazsolás-kakaósat meghagyom a simább, lágyabb krémekhez.

alsó réteg:
az átpasszírozott szedret utifű maghéjjal kevertem el - 4 kosárkához kb 1-1.5 dl szederpép, 3 tk utifű maggal. (igen, ez nem egy hatalmas adag, de nem kell belőle sokat enni, másrészt az ilyesmi nem szeret sokáig a hűtőben állni, 1-2 nap után elszíneződik, bőrösödik a krém, frissen jó igazán. 4 kis kosárka pedig pontosan 4 főre elég, tehát nem is olyan kevés!)

felső réteg:
egy kis marék kesut néhány tk szederpéppel és egy tk kókuszvajjal kevertem sűrű krémmé, ezt simítottam a 4 kosárka tetejére. pici mézet is tettem hozzá, de ha elég édes a szeder, erre nincs szükség.

krékerek cukkinivel

2010-09-02T06:29:00.000-07:00

ez a kréker abból az apropóból született, hogy sürgősgősen kezdenem kellett valamit a kertünkben gigantikusra nőtt cukkinivel. a kistestvérét bevágtam ebédre spagettiformában (az sem volt olyan kicsi), gazpacho öntettel, de ez akkora volt, hogy egyedül napokig ehettem volna, és a családban senki nem tartott rá igényt - pedig ha tudnák..! nem akartam, hogy tönkremenjen, hát csináltam belőle krékert.

és ha már itt tartok, jöjjön két korábban készült kréker is. nem vagyok nagy krékerpusztító, ezért készíteni sem nagyon szoktam, de most valahogy így alakult.

cukkinikréker:
a gigantikus cukkini leturmixolva (kivételesen hámozva) kb egy fél citrom levével, pici sóval, 1-2 marék kesudióval és/vagy mandulaliszttel. 2 tálcányi vákony kréker lett belőle.

fűszeres cukkinis-mandulás kréker:
kb fele-fele arányban volt benne mandula és cukkini, kevés sóval és zöldfűszerekkel (kakukkfű és rozmaring). sűrű krém lett belőle, amit vékonyan kentem el az aszaló lapján.

paradicsomos-mandulás kréker:
itt nagyjából 3:1 arányban használtam paradicsomot és mandulát az alaphoz, pici sóval. csak a tetejét szórtam meg bazsalikommal.

kerti parti nyers desszertekkel

2010-08-29T05:40:00.001-07:00

jó ideje erre készülődetem: nagy kerti parti volt tegnap, ahová nyers desszerteket vittem. sokan voltunk, a hagyományos menüt és a kiszolgálást egy rendezvény szervíz biztosította, a nyers édességek csak érdekességképpen kerültek az asztalra.
vártam, hogy a hagyományos ízekhez szokott vendégek hogy fogadják majd ezeket a desszerteket, és nagy öröm volt, hogy sikert arattak :)

körtés gyömbéres kosárkák, ebből vittem Norkához pénteken, ahol vele, Gittával, Annával és Craig Sommerssel töltöttünk egy csodálatos délutánt. Craig egy előadást tartott nálunk, ezért utazott ide - Gitta blogján bővebben olvashattok róla. örülök hogy megismerhettem, és hogy volt alkalmam egy jót beszélgetni vele és a lányokkal.
a képen még e80 kockák és mogyorós trüffel

barackpudingos kosárkák

narancsvirágos hógolyók

készültek még kakaóba forgatott kókuszgolyók is, de ezeket a nagy sürgés-forgásban nem sikerült lefotózni

nem tűnik hatalmas adagnak, de 3 napot dolgoztam és épphogy elkészültem az utolsó pillanatra. és hiába kísérleteztem, terveztem hetek óta, végül mégis rögtönöztem a recepteket, ráadásul meglehetős felfordulásban és összevisszaságban, tehát méregetésről szó sem lehetett. pedig terveztem, hogy ezt most szépen kimérem, és fotózok is közben, de ez megint nem jött össze. meglepő, hogy ezek után a végeredménnyel szinte tökéletesen elégedett voltam (ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól ugyanígy csinálok midnent :)

jobb, ha a körülbelüli recepteket leírom, aztán vagy lesz időm pontosítani, vagy nem..

barckos kosárka:
alap: kesudió és datolya kb 2:1 arányban
barack puding: barackok és utifű maghéj

körtés gyömbéres kosárka:
alap: törökmogyoró, mazsola, kakaópor
krém: kesudió és körte kb 2:3 arányban, gyömbér, méz és kevés utifű maghéj (a kókuszolaj kivételesen jobb lett volna, de ha számítani kell rá, hogy órákat áll majd a süti szobahőmérsélkleten, azt el lehet felejteni)
körtedarabok

E80RV kockák:
alap: hajdinacsíraliszt, mogyoró és datolya kb 1:1:1 arányban
csokikrém: datolyapaszta, kókuszolaj, mogyoró, kakaó
marcipán: mandula, mandulaliszt, méz
kávékrém: kesudió, eszpresszó, méz, víz és agar-agar (itt egy kicsit csaltam: sem a kávé, sem az agar-agar nem nyers, de mivel a mennyiségük nem számottevő, és egyémbént sem olyasmiről van szó, amit az ember naponta fogyaszt, ennyi azért beleférhet)
a tetejére kakaópor

mogyorós trüffel:
datolyakrém, kakaó és törökmogyoró, belül egy szem mogyoróval, aprított mogyoróba fogatva

narancsvirágos hógolyó:
ugyanaz, mint a rózsavizes, csak narancsvirágvízzel.

kókuszgolyó:
kókuszkrém és méz, kívül kakaópor

gianduiás-kakaóbabos trüffel, rózsavizes hógolyó

2010-08-24T14:30:00.000-07:00

nyers, egész kakaóbab, az új szerelem. a gianduia pedig a régi, és nem kell választanom a kettő között :)

belső réteg:
törökmogyoró (áztatva, szárítva, krémesre darálva)
méz

külső réteg:
törökmogyoró
kesudió
méz
nyers kakaó

kívül:
kakaóbabtöret

és egy leheletnyi keleti hangulat kedvéért: rózsavíz. hát jó, ez a poszt egy kicsit szentimentálisra sikerült..

hógolyók:
kókuszreszelék
kesudió (kb 1:2 arányban, krémmé őrölve)
méz
citromlé
rózsavíz
kókuszolaj és utifű maghéj
kókuszreszelék a forgatáshoz

sok citromot és rózsavizet használtam, hogy ezek az ízek domináljanak, de ettől elég híg lett a massza. egy kevés utifű maghéjtól és kókuszolajtól viszont szépen összeállt.

porcsin

2010-08-17T16:08:00.000-07:00

mostanában nem sokat voltam itthon, vagy éjjel-nappal dolgoztam (most is), így blog egy kicsit háttérbe szorult. egy gyors bejegyzést mégis megér ez a kis növény: a porcsin lédús, semleges ízű, és a turmix-zöld listám jelenlegi vezetője. őszibarackkal például isteni, próbáljátok ki!
szeretném meghonosítani a kertben, drukkolok neki, hogy gyökeret eresszen hajtásról is.

szedres-krémes tortácska

2010-07-29T06:52:00.000-07:00

a gondolataim egyfoltában a nyers desszertcsodák világában kalandoznak, de a megvalósításuk korántsem tudja tartani az iramot az újabb és újabb ötletek dömpingjével. akkor sem menne, ha a nap 24 órájában ezzel foglalkoznék :)
türelem, türelem, türelem.. csak szépen sorjában..

kosárka:
datolya
mandulaliszt

krém:
kesudió
víz
méz
valilia
kurkuma (opcionális)
utifűmaghéj

és frissen szedett fekete szeder

a kosárkákhoz a datolyát a lehető legjobban összepépesítettem, víz nélkül. annyi mandulalisztetel gyúrtam össze, amíg egészen kemény, már majdnem morzsálódó tésztát kaptam. ezt nyomkodtam a kis szilikon formába. méregetni nem érdemes, mert a datolyák nedvességtartalma nagyon különböző lehet, mindig máshogy veszik fel a lisztet.
a mandulaliszt a mandulatej után visszamaradt "zacc" kiszárítva és - mivel elég csomósra szárad - kávédarálón finom porrá őrölve. ez a krémes, zsíros, egészben őrölt mandulához képest száraz, lisztszerű és nem ragad.

a krémhez a kesudióból és a vízből híg, tejszínszerű turmixot készítettem, mézzel, vaníliával ízesítettem és utifűmaghéjjal sürítettem puding állagúra. így legalább felére lehet csökkenteni az olajos mag arányt. a kurkumát a színe miatt használtam, de nyogodtan elhagyható. eredetileg máshoz készült a krém, amit nem akartam olyan fakóra, és csak elcsentem belőle egy keveset a tortácskákhoz.
pontosabb arányok majd jönnek később, de én általában csak csinálok egy tetszőlegesen zsíros/híg krémet, és addig adagolom hozzá az utifűmaghéjat, amíg a kívánt sűrűséget el nem érem (a hűtőben pár óra alatt még szilárdul kicsit a krém). az arányokkal a sűrű, vajas krém és a könnyű puding között lehet játszani.

összeállítás:
a kosárkák aljára pár szem fekete szedret nyomkodtam, erre jött a krém és a dísz-szedrecske. fél napnál tovább nem érdemes így tárolni, mert elkezd száradni a krém, és az nem olyan szép. ezért is nem készült félbevágott kép.. tegnap félbehagytam a fotózást, és estére terveztem a folytatást, nameg a kóstolást.. nem könnyen álltam meg, hogy kibírjam a fény megérkezéséig, erre ma ahogy elővettem, már nem volt fotogén állapotban.. de nagyon finom volt :)

zöld turmixok

2010-07-26T03:12:00.000-07:00

egy ideje nem tettem fel turmixokat, de ez nem jelenti azt, hogy ne ezzel indulna minden reggel. addig halogattam ezt a bejegyzést, amíg lement a bogyós gyümik szezonja, pedig az egyik ok, amiért nem tettem közzé a a turmixokat, éppen a bogyósok gyümölcsök. vagyis inkább a színük. kezdődött az eperrel, aztán jött a ribizli, a fekete ribizni.. színtani ismeretek hiányában is sejthető, hogy zöld levelekkel összeturmixolva az eredmény nem lesz nagyon guszta. a szép zöld helyett a barna különböző árnyalatai jönnek létre, és hát.. na nem fotózgattam.

a tapasztalatok viszont gyűltek:
ami a zöld levelek mennyiségét illeti, minél több lenne a jó, de ha túl sok kerül a turmixba, valami gyomorforgató lesz a szaga, és pár korty után az íze is szörnyű, boá. (más is tapasztalta már ezt, vagy csak én?)
tapasztalat1: ezen sokat segít, ha nem turmixolva, hanem lé formájában használjuk a leveleket. léprésem még mindig nincs, nem is lesz, ezért turmixolás, szitán/molinón átszűrés a menet. így csont szárazra ki lehet nyokodni a zaccot, nem megy kárba semmi :)
tapasztalat2: ez a bogyós gyümiknél kapóra jön, mert bár az ízüket imádom, a sok mag miatt nem nagyon eszem őket és a turmixban is zavarnak. szóval a bogyós gyümit és a leveleket együtt turmixolom, passzírozom, és egészen nagymennyiségű levéllel is jó íze van (ld fotó). ha kicsit édesebbre vágyik az ember, a végén hozzá lehet csapni még egy kis gyümölcsöt, pl őszibarackot, almát. ezeket már nem szoktam passzírozni.
tapasztalat3: a bogyós+zöld lét lehet együtt turmixolni az édes gyümivel, de külön összeöntve szép koktélokat lehet belőle kreálni, ami kompenzálja a barna színeket. így akár a zöld színt is el lehet különíteni a pirostól, szépen rétegezve, de ezzel nem maceráztam.. nekem jó a barna trutyi is :)

saláta, édeskömény és banán

2010-07-11T07:47:00.000-07:00

most, hogy egyre több a hazai gyümölcs, nem nagyon eszem már banánt, tulajdonképpen csak ha fagyit csinálok. de most ahogy álltam az édeskömény felett, milyen gyümölcsöt is tennék hozzá szívesen.. ez akadt a kezembe, és nem volt rossz választás.

egy kisebb édesköményhez hozzátépkedtem pár levél salátát, rászórtam a kömény zöldjét (jó sok volt) és csepegtettem rá egy kevés citromot. rákarikáztam 2 banánt - ennyihez mehetett volna nyugodtan több édeskömény és saláta is, de kevésbé zöldpártiaknak pont jó arány.

közben eszembe jutott, hogy keleti tanok szerint egy étkezés alatt minden alap íznek (édes, savanyú, sós, keserű) szerepelnie kell. véletlen egybeesés lenne, hogy ha az ember gyümölcsöt salátával eszik, ez is megvalósul (gyümölcsök: édes-savanyú, levelek: sós*-keserű)?

* a leveleket, zöldségeket egy idő után az ember önmagában sósnak érzi - a sóval is az ásványi agyagokat próbáljuk pótolni, ami a zöldfélékben tökéletes összetételben adott.

mai vacsorám..

2010-07-07T14:19:00.000-07:00

leülni a földre egy nagy fej salátával és egy fél dinnyével.. mennyország! levélbe csomagolt kis falatkák, csöpögő dinnyelé: ott vagyok, ahol lennem kell.
nem tudom leírni, teljesen banális. élőnek érzem magam.

ettetek gyerekkorotokban meztelenül, kézzel-lábbal-harapdálva görögdinnyét a kertben? úgy hogy a lábujjatokig csorgott le a dinnyelé? na ez az.
tudjátok, milyen érzés évekig reménytelenül harcolni a manipulált, vegyszerezett, tisztított, finomított, ízesített, tartósított, sütött-főzőtt-szárított, csomagolt, szállított, tárolt (...) élelmiszerek ellen? és egy gondolattal eltörölni a háborút? na ez az.
elválaszthatatlan egységet érezni a természettel? hát ez az.

minden flanc és csicsa nélkül.. de annál nagyobb hálával.

dinnyesaláta

2010-07-03T11:53:00.000-07:00

ehhez fűzök némi magyarázatot: nézegettem dr graham étrendmintáját, miheztartás és ötletmerítés végett. (a könyv címe 80/10/10, rövidítve 811. a böjti bejegyzésekben már említettem, de nem térek ki a részletekre, mert elég hosszadalmas lenne, és többen ismeritek is.. talán később, ha már lesznek gyakrolati tapasztalatok)
ám az egész könyv elolvasása után sem teljesen egyértelmű, hogy a zöld levél fogyasztás tulajdonképpen mit takar. mármint mennyiségileg. mert még engem is megdöbbentett, mennyire sokat.. kábé fél kiló zöld levelet naponta. ez mondjuk két nagy fej sajáta, vagy egy nagy zacskó spenót.

eddig azt gondoltam, a zöld szükségletemet kielégítik a reggeli turmixok. hát, eszerint körülbelül a negyedét. ha viszont a turmixban túl sok a zöld, kifejezetten pocsék íze lesz, akkora mennyiségű turmixot meg a fene akar meginni, amibe ennyi levél elfér.
az olajokat már rég kiebrudaltam a konyhából, és a 811 szerint az olajos magok mennyisége is olyan kevés, hogy a korábbi salátaönteteket nagyjából el is lehet felejteni.. de akkor mi legyen??!!
(azért ne kapjon senki a fejéhez, hogy fanatikus lettem.. a 811-et sem szándékozom birkamód követni, mindössze érdekel, működik-e. ehhez pedig nagyjából követni kell a kijelölt utat)

dr graham is használ gyömölcsöt a salátákban, így gondoltam, teszek egy próbát..
hát, mit mondjak. azt azért tényleg nem gondoltam volna, hogy a dinnye JOBB salátával, mint saláta nélkül! komolyan. két szelet dinnyével le is csúszott egy szép nagy fej sali.
a zsenge, roppanós, picit kesernyés saláta tökéletes párja az édes, lédús gyümölcsnek. mmm..
nem, nem kell lemondanom a gasztromániáról!!! :D

almás desszert

2010-06-27T12:02:00.000-07:00

ma délután batyus bál (potluck) volt nálunk. szuper kis társaság jött össze, jókat beszélgettünk, finomakat ettünk.. naaaaaaagyon jól éreztem magam, és remélem a többiek is. azt hiszem, órákig tudnánk még beszélgetni :)

cukkinimetéltet készítettem curry mártással, és ezt az édességet.

hozzávalók:
sok alma
datolya
citrom leve és héja
gyömbér

a hámozott, kicsumázott almát a datolyával krémesre turmixoltam. a datolya pont felszívja az alma levét, nem kell beáztatni. citromlével, sok citromhéjjal, és kevés gyömbérrel ízesítettem.
az almát reszelve vagy darabosan is lehet hagyni, úgy kevésbé van bébipapi jellege, de én most direkt "pudingra" szerettem volna csinálni.

utolsó és első nap

2010-06-21T06:56:00.000-07:00

ma véget ért a böjt, ebédre ettem fél sárgadinnyét. úgy döntöttem, egy darabig (2-3 hónap) kipróbálom a 811-et, tehát főleg gyümölcsöket eszem, levelekkel és zöldségekkel kiegészítve, minimális olajos maggal. ez remek folytatása a böjtnek is, így erről már nem fogok írni, csak a tapasztalatokról, idővel.

a böjt utolsó napján körte-alma és uborka-paradicsom levet ittam. annyira erőre kaptam, hogy délután mászni is elmentem, és bár nem voltam nagyon erős, egész jól bírtam. ma reggel pedig futni is voltam, és nagyon jól érzem magam.
nem volt könnyű ez a hét, de megérte! :)

hatodik nap

2010-06-19T05:51:00.000-07:00

nos, azt hittem, innen már könnyebb lesz a dolog, de a tegnapi nap is tartogatott meglepetéseket. kedvesem kerti sütögetős partit szervezett, de a rossz idő miatt itthon, a lakásban tartottuk a bulit. a bevásárolt grillkolbász és szalonna így aztán a konyhában kötött ki, és míg a fiúk a teraszon iszogattak, ketten lányok nekiláttunk kisütni a szalonnát, kolbászt, hagymát, sztéket egy serpenyőben.. mmmm. úgy másfélóra után már nem nagyon kaptunk levegőt a vághatóvá sűrűsödött füsttől, aztán végülis lejutottunk a többiekhez mi is. nem mondom, hogy a legjobb formámat hoztam, őszintén szólva azt hiszem, elég morcos voltam már akkor. ücsörögtem még velük pár órát, aztán lefeküdtem aludni.
közben és később is azon gondolkodtam, mitől vagyok ilyen dacos. idegesített minden hülyeség. ez különben is jellemző, szeretnék is róla leszokni.. mégis megijesztett, hogy már egy bulit sem tudok élvezni. persze igaz, nem az én barátaim jöttek, meg a böjt, meg mittudomén.. de ez azért nem ilyen egyszerű. azt hiszem, az okozza igazán a feszültséget, hogy két szék közé kerültem. régen sokat buliztam, ettem ittam a többiekkel, és ez hozzá tartozott egy bulihoz. a régi, felszabadult énem pedig hiányzik. néha úgy tűnik, csak egyre jobban korlátok közé szorítom magam, és ahelyett, hogy ezzel javítanék a helyzetemen, csak megnezehítem a dolgom, és elszakítom magam a világtól.
böjt van, és ilyenkor kiélezett a helyzet, de amióta egyre tisztábban eszem, egyre kevésbé tolerálom az alkoholt is. ez talán egészséges, de szintén elszakít a társaságtól, amit sok esetben - milyen hülye szokás - az evés-ivás kovácsol össze..

talán csak az a baj, hogy éppen középúton vagyok, és ha már természetessé, a sajátommá válik ez az életmód, és egy kicsi toleranciát is magamra szedek, már nem okoz gondot, hogy jól érezzem magam egy hagyományos buliban sem. persze nem lesz már olyan vonzó a dolog, jó ideje nem az, de a társaság kedvéért néha akkor is elmegy az ember (például jövő szerdán.. ahh és ráadásul nem nálam lesz, nem az én konyhám fog tocsogni a zsírtól, nem az én lakásomat kell hónapokig szellőztetni, és nem az én vécémet hugyozzák körbe :)

ami a böjtöt illeti, tegnap sem voltam futni, és ma se csattanok ki az energiától, de azért nem vagyok nagyon gyönge sem.
tegnap alma-zeller levet csináltam, és mmmmmmm de finom volt, délután pedig uborkát paradicsommal.
ma a biopiac kimaradt a buli miatt, így egy ananász levét ittam délelőtt (igen, szezonális, helyi és bio.. de nem vagyok benne biztos, hogy rosszabb, mint a délafrikai dinnye vagy a török barack.. ) meglepően friss, érett és édes volt :)

negyedik nap

2010-06-17T07:08:00.000-07:00

huhh.. azt hiszem, életemben nem voltam még olyan gyönge, mint az utóbbi három napban. pedig a legutóbbi három napos böjtöt, előtte pedig egy hetet is remekül bírtam csak vízzel, és most ittam leveket. ez még a kedvemet is elvette, mert úgy terveztem, így egy kicsi mozgás is belefér majd..
már arra gondoltam, ezt nem bírom tovább, inkább abbahagyom az egészet és elkezdek gyümölcsöt enni. egy csomó mindent akartam csinálni, de felkelni se volt erőm, és ettől megőrültem. szinte még az olvasás is nehezemre esett, aludni viszont már nem tudtam többet: éber hulla állapot.. :)

közben kiolvastam 80/10/10-et, és nagyon kiváncsi lettem. talán azért is érdekel a dolog, mert bár sok mindennel szimpatizálok a könyvben, azért mégis elég szélsőségesnek tűnik. mindig az egyszerű és a természetes felé húztam, ezért sosem értettem egyet a gyümölcsNEMevéssel például, az olajevéssel szintén nem. az olajos magok már más tészta, az nagy kihívás. mert a 10% hihetetlenül kevés (5 meg aztán végképp, ha beleszámoljuk a gyümölcsök, zöldségek zsírtartalmát is. negyed avokádó, vagy pár szem mandula egy nap!!). egyrészt nem vagyok benne biztos, hogy tényleg ez a normális, másrészt ez a nyers édességeket is kilövi.
főtt ételt már rég nem ettem, nem is hiányzik, és bár sajtot meg mindenféle nassot sikerült enni a diplomaidőszakban, arról sem lesz nagyon nehéz lemondani. a kenyér szokott hiányozni, részben ezért is terveztem, hogy legalább 2-3 hónapig nem eszem, hogy lássam, valóban hiányzik-e (a sajt egy hónap után már nem). az édességek helyett meg gondoltam, ott rengeteg nyers csoda, amik első kóstolásra kiütöttek minden hagyományosat.. de most úgy állunk, hogy azt sem kéne. dilemma. igaz ami igaz, ezek is letompítják az embert, és ugyanúgy függővé tesznek.. megint ott vagyunk, ahol a part szakad. nem függeni persze nagyon nehéz, de a célom mindigis ez volt. azt az egyensúlyt megtalálni, ahol az ember már nem önmegtartóztat azért, hogy ne függjön. és ez még az egészségnél, a szuper fizikai kondíciónál, az ideális testsúlynál is sokkal jobban vonz.
ha nem próbálom ki, sosem tudom meg működik-e.
hát itt a legjobb alkalom: böjt után egyébként is hosszú átállást terveztem, és kezdenek érni a finomabbnál finomabb gyümölcsök, zöldségek is! :) mmmm

vissza a böjthöz: ma erőre kaptam, tudtam dolgozni is, és a kedvem is jó. izegnék mozognék már nagyon, és bár futni azért még nem mentem, legalább a székből könnyen felpattanok, és teszek-veszek itthon. :) nem kellett feladni a böjtöt, folytatom tovább, bár még nem tudom, meddig is. talán vasárnapig..

a menü:
kedd este uborka-paradicsomlét csináltunk petrezselyemmel.
szerdán egres-alma-madársaláta volt, este uborka-spárga.
ma alma-spenót és paradicsom-uborka-petrezselyem. mmmmm

mivel Ági tegnap hazament, és a prést is elvitte, bár van valahol nekünk is, nem szedtem elő. sajnálom kidobni a maradékot, olyan sok lével meg pláne.. a sok mosogatás meg brrr. turmixot azért nem akartam inni, úgyhogy kézzel facsartam ki, molino kendőben. kicsit megnyugtatta a lelkem, hogy szinte száraz volt a maradék, ami a kukába ment, és mosogatni is alig kellett. ráadásul a lé sokkal kevésbé volt rostos, ami ilyenkor direkt jó.
vállveregetés.

böjt II

2010-06-15T04:26:00.000-07:00

igen, igen, megint böjt. mesélek egy kicsit.

a legutóbb szép lassan sikerült visszaállnom a böjt után, de csak a stresszes diplomázós hétköznapokba kerültem vissza, és a végére rendesen elkapott a gépszíj. a másfél hónap asztal mellett ülést, és az ezzel, no meg a diplomával járó stresszt nem tudtam máshogy elviselni, mint hogy evéssel kárpótoltam a mozgást, és minden olyan tevékenységet, amit szerettem volna csinálni, de nem tehettem.
eddig menekülésnek gondoltam, de talán jobb ezeket a helyzeteket elkerülni. már inkább úgy érzem, a civilizációs életforma ugyanannyira nem normális, mint a civilizációs étkezés. persze teljesen elbújni nem is lehet és nem is szeretnék, de valamennyire szelektálni kell, helyére kell tenni, mi a fontos.
az egyensúly, a nyugalom, a mozgás, amit megeszünk és még sok-sok dolog ugyanúgy nélkülözhetetlen az egész-séghez, és ezeket elválasztani sem lehet, egyik is függ a másiktól.

álomvizsga óta már csak nyers áteleket ettem, egyre tisztábban és egyszerűbben. tegnap kezdtük a léböjtöt Ágival, aki nyitott a nyers és egészséges dolgok felé, de még inkább mindenevő. most pár napig nálam is lakik, hogy együtt tudjuk facsargatni a leveket, és persze pihenni, pihenni, olvasgatni és töltődni :)

korábban csak vizet ittam a böjt alatt, most kiváncsi vagyok rá, milyen lesz levekkel. konkrét tervek még nincsenek, leginkább azt szeretném csinálni, ami jól esik. lehet hogy beiktatok egy-két víznapot is.

tegnap:
reggeli-ebédre 4 alma és pár nagy levél mángold levét ittuk (ezt fotóztam le), vacsorára fél kg spárga és két kovászolni való uborka levét feleztük el.
ma:
kb 2 alma és kb fél kg ribizli került a présbe.
a gyümölcsleveket higítjuk, a zöldségleveket nem, vagy csak alig. emellett vizet és teát iszunk, amennyi jól esik.

folyt. köv..

szélesmetélt spárgával, kókuszos curry öntettel

2010-06-09T13:36:00.000-07:00

az utóbbi időben nem sok időm maradt a konyhában ténykedni, de született azért pár finomság, amit most végre közzéteszek. még pár nap, és belevágok egy újabb böjtbe, az elmúlt időszak ugyanis nem kifejezetten az egészség és tudatosság jegyében telt (ámde van egy diplomám)

a metélt ötlete Norkától származik, és talán a spagettinál is nagyobb sztár lett. mmm.. és valahogy elegánsabb is :)
1 zsenge cukkinit krumplihámozóval addig kopasztottam (4 oldalról), amíg el nem értem a magos részt. ezt félre szoktam tenni későbbre, és belekockázom vagy -turmixolom valamibe.

pár szál átlósan vágott spárgát tettem hozzá, ezt néha magában használom penneként.

öntet:
kókuszreszelék (talán 2-3 ek)
2 paradicsom
citromlé
curry
pici só
mazsola

a kókuszt megőröltem, hogy a krém telejesen homogén legyen (ugyanabban a mixeres aprítóban, amiben az egész krémet, szóval nem kellett sokat takarítani). hozzádobtam a hámozott, darabolt paradicsomokat, a curryt, pici citromot, sót, és összeturmixoltam. a mazsolát csak a végén forgattam bele, hogy még darabos maradjon. nem kell előre beáztatni, picit összeaprítva pár perc alatt megpuhul, és nem is árt, ha felszív egy kis levet, akkor áll jól össze a krém - kezdetben több kókuszt használtam, akkor eleve elég sűrű lesz. ma kicsit hígabbra sikerült, mert nem akartam nagyon zsírosra.

csokipudingot vacsorára!

2010-05-09T09:21:00.001-07:00

banán és eper. tökéletes vacsora. egy kanál kakaó- és karobporral pedig fennséges desszert.. imádom a nyerskonyhát!

ice cream cake contest

2010-05-05T15:57:00.000-07:00

ezt a bejegyzést kivételesen angolul írom. Norka gyönyörű orgonatortája után az én verzióim is elkészültek Heather nyers fagylalt torta versenyére, és a nevezés feltétele többek közt egy blogbejegyzés a költemény(ek)ről.

Heather's mouth watering photos always make me wanna create something in the kitchen immediately :)
however i have no time at all these days, i couldn't help getting on her row vegan ice cream cake contest! i couldn't stop thinking about cakes, and few days ago i woke up with 2 variations in my mind i just had to prepare..

this white cake maybe looks simple, but after i tasted it's orange blossom cream, i only felt like adding a little sour crust and some ginger whipped cream on top, nothing more.
the recipe is based on Heather's raw ice cream cake book's vanilla ice cream, except that i used coconut pulp substituting the half of the cashews, added orange blossom water and a few drops of lemon juice, omitted the coconut oil and the vanilla.
for the crust i used sprouted, dried buckwheat, lime juice and honey.
to the whipped cream, i added a big piece of fresh ginger, to get a hot gingery taste (it's sooo good with the orange blossom cream!)

the other cake is made of poppy seed and banana layers as an ice cream cake version of my simple dessert.
for the poppy layers, i ground poppy seeds to a cream, and mixed it with orange oil drops, date paste and water.

csalános turmix

2010-04-25T04:17:00.000-07:00

a csalán nagyon finoooooooom!!!!!

tegnap nem tudtam piacolni, így se mángold, se spenót, se zeller, nincs itthon semmi zöld.. és mama meglep egy csokor csalánnal! :)
már a múlt héten szerettem volna elkezdeni a piaci zöldeket a kertire, erdeire váltani, de a gaztudományom hiányossága miatt ez hosszas előkészületeket igényelne, és persze a környék alapos feltérképezését, amire nem biztos hogy a diplomahajrá vége a legalkalmasabb.

a csalánlevelek mellé a mai reggelibe 2 nancs és egy alma került.
mama nagyon köszönöm!!! :)

a tanulság: 1, a csalánnak nincs hülye zöld íze, helyette naaagyon finom különleges aromája. érdekes, hogy a teájának megint egészen más íze van (amit mostanában nem is szeretek annyira)
2, irány csalánt keresni!

moonie csapó 1

2010-04-23T05:06:00.001-07:00

mogyorókrémes kockák

2010-04-21T05:26:00.001-07:00

megint magos, megint édes, megint ...mmmmm
jönnek majd könnyebbek is, édesek, mert most erre forognak az ötletelős kerekek :)

mogyorós réteg:
krémesre őrölt mogyoró
méz

csokis réteg:
mogyorós krém
kókuszzsír
kakaópor

megőröltem a mogyorót (törökmogyoró beáztatva, megszárítva) és egy kevés mézzel édesítettem. a nagyrészét kiterítettem egy lapra, a többit tovább kevertem az aprítóban egy kevés kókuszzsírral és kakaóporral. így sűrűbb, kenhetőbb csokimázat kaptam, amivel először a mogyorós massza tetejét, majd amikor megdermedt, megfordítva a másik oldalát kentem meg.

kókuszos édes

2010-04-17T04:39:00.000-07:00

nem is kommentálom.

belül:
kókuszreszelék
méz

kívül:
kókuszzsír
kakaópor
méz

a kókuszreszeléket megőröltem mert nem szeretem az állagát, de ez nem kötelező. így jóóóó krémes lesz, de a hűtőben kicsit megdermed és jól rá lehet kenni a mázat. ez utóbbihoz megolvasztottam és simára kevertem a többi hozzávalót. gyorsabban olvad mint a kakaóvajból készült csoki, így hűtőben kell tartani, de azt macerás beszerezni és drága is.. ez viszont legalább olyan finom :)

spagetti

2010-04-13T00:45:00.000-07:00

a cukkiniről most nem zengek ódákat, a szezonja ugyan még várat magára, én megint rákaptam. kipróbáltam végre a Gittától kapott csíkosra hámozót, ezzel sokkal-sokkal jobb spagettit csináltam mint a legutóbb, ez valahogy spagettiszerűbb lett.. (pedig nem is szeretem a spagettit.. :) nade ez nem olyan vacak száraz izé)

eszembe sem jutottt meghámozni, ez egy gyönyörű, színes olasz tészta! :)

az öntet:
egy nagy sárga paprika
egy kicsi paradicsom
(sót ebbe sem tettem, lehet vele próbálkozni, de nekem nem kellett)

Anna narancsos paprikás öntetét szerettem volna kipróbálni már napok óta.. de valahogy sosem vitt rá a lélek hogy gyümölcsöt tegyek a zöldségbe, nem tudom miért. (na persze a paprika is gyümöcs, na meg a paradicsom is az.. sőt, szerintem a cukkini is de ezt most hagyjuk) azért előbb-utóbb az is sorra kerül.
a tetejére szórtam még olivabogyót, feldogba az édeskés szószt.

narancsos

2010-04-11T04:44:00.000-07:00

végre legyen egy kép is :)

a narancsos turmix most nagyon kedvenc. általában mángoldot vagy spenótot használok hozzá, de most hatalmas zölddel vettem a zellerszárat, és azzal is kipróbáltam. wowww.
2 narancs, pár nagy levél mángold és kb ugyanannyi zellerzöld került bele.

most már nagyon zöldül minden, úgyhogy egyre sürgetőbbnek érzem az ehető gyomok megismerését. biopiac ide vagy oda, a legjobb mégis az ami vadon terem.. :) ráadásul reggelente az erdőben futok amikor csak tehetem és szedhetek frissen midnent!
van valakinek valami jó tippje, merre keresgéljek ezügyben?

böjt vége

2010-04-10T06:11:00.000-07:00

megy szépen minden a rendes kerékvágásban.
a menetrend: reggel zöld turmix, ebédre valami zöldségféle, vacsira pár szem gyümölcs. terveztem a nyers édességek és a sós magok visszatérését is, de annyira nem hiányzik semmi, olyan jól esik ez a tiszta egyszerűség, hogy ez egyelőre várat magára.
tegnap ebédre kockára vágott cukkinit öntöttem nyakon pár szem áztatott dióval összemixolt paprikával, így az olajos magok is bekerültek a repertoárba. még mindig nem használtam sót, mert nem hiányzott. ma már igazán akartam azt is használni, de miután megkóstoltam a salátaöntetemet anélkül.. hát mégsem. főleg, hogy zellerszár is volt a salátalevelek között, aminek kicsit sós íze van. az öntet tahina volt vízzel és egy kis citrommal összekeverve.
mindez azért is érdekes, mert bár az ételeket régen is alig sóztam, a sós nasikat tömtem magamba rendesen.

ma volt még egy érdekes tapasztalatom: a mángold szára meglepően sós. nagyon. sokkal jobban, mint a zellerszár. most éppen zellersót gyártok (megaszalom és megőrlöm).. de lehet hogy legközelebb már mángoldsó lesz belőle :)

mostanában többször tettem fel magamnak a kérdést, vajon miért kezdett az ember olyan alacsony kalóriatartalmú ételekkel bíbelődni - amiket ráadásul rágni is macerásabb - mint a zöldségek. sokkal kézenfekvőbb dolog gyümölcsöket enni.. dehát elkezdenek hiányozni a sós ízek. de hogy jön az ember természetes étrendjébe a só?
az utóbbi pár nap rádöbbentett, hogy a zöldségek teljesen kielégítik ezt az igényt. a kör bezárult, minden a helyére került. a természet tökéletesen összehangolta a dolgokat, amiben eddig sem kételkedtem.. de újra és újra csodálattal tölt el.
kár, hogy a civilizáció éléskamrája ettől olyan messze áll. a cukros ételekkel pótoljuk a gyümölcsök utáni vágyunkat, a sósakkal pedig a zöldségeket-, levél-és szárféléket helyettesítjük. elég nevetségesen hangzik. ezen kívül ma az is megfordult a fejemben, hogy a só és a cukor (nem beszélve az aromákról és ízfokozókról) remekül megtévesztik az embert, és midnenféle össze nem illő kotyvalékot is ehető címkével ruháznak fel.
nélkülük az ember minden tudományosság nélkül tökéletesen válogatná és párosítaná össze az ételeit.

na elég a rizsából, lassan jönnek már a receptek is!

rádöbbentem

2010-04-08T13:38:00.000-07:00

a szabadság nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek. egyáltalán nem szabadság például bármennyi sütit megenni. az a szabadság, ha bármi is történik, nem érzem magam korlátozva. például ha nem ehetek sütit.

már kicsit unalmas a napi menükről beszámolni, de tartom magam hozzá, hogy a böjt utáni napok nagyon fontosak, ezért mégiscsak megírom.
a harmadik nap még mindig gyümölcsnap volt, és Panni banános körtéjét kanalazva rájöttem milyen jó dolgom van: reggel délben este ehetek édességet főétkezésre! (ez komolyan felért egy tiramisuval, krémessel, brownie-val, mindennel egyszerre, köszi Anna! krémes is volt, ropogós is..)
ma délben avokádós édeskömény salátával vezettem be a zöldségeket és olajosakat, de még só nélkül. kicsit féletm tőle hogy hiányozni fog, de a sok édesség után olyan volt, mintha tényleg sós lenne.
ezeken kívül a reggeli zöld turmix, a vacsora pár szem gyümölcs volt.

hozzá kell hogy tegyem, ez egyáltalán nem kényszerből vagy vasakarattal megy, nagyon jól esik végre rendesen enni, testem lelkem napról napra egyre jobban fellélegzik, feltöltődik. kedden mászni mentem, tegnap futni, ma bringáztam az egyetemre ami kb 2 óra tekerést jelent. tele vagyok energiával, ugrálok mint egy bakkecske. persze a tavasz, a napsütés, az illatos levegő is rátesz egy lapáttal, de 3 napja nem férek a bőrömbe, időnként spontán szaladgálhatnékom támad :)

gyümölcsnapok

2010-04-06T14:36:00.000-07:00

a böjt utáni első két nap meglepően jól sikerült. a tegnapiban volt még némi nehezítés: kötelező családi banzáj halomnyi sütivel, ami csábító volt, de lehetőséget adott a szituáció tudatos megfigyelésére is. szemtől szembe a sütikkel alaposan megvizsgáltam őket, milyen lehet az alja, a teteje, a krémje.. aztán megállapítottam hogy a többséget az elmegy kategóriába sorolnám. amiket még mindig szivesen megkóstoltam volna, elengedtem egy 'majd eszem valami hasonló (de sokkal jobb) reformsütit' gondolattal. persze már azt sem kívánom, de ha a 'mostantól csak nyers' gondolattal próbálkoztam volna, talán kétségbeesésemben befaltam volna az összes sütit.
aztán itthon a valódi, tudatos elengedésen kezdtem gondolkodni, mert ez a módszer inkább arrébb tolásnak tűnik, bár kétségtelenül hatásos. az elméletben kiebrudalt dolgokhoz ugyanis makacsul tudunk ragaszkodni valahol belül. (ha pl. azt mondom magamnak, semmi értelme nincsen sütiket enni, a cukor, a fehér liszt, a tejtermékek, a tojás.. érvek sorai hogy miért ne, meg aztán függök is tőle, és még hízlal is.. az eszem megérti, de annak a valaminek ott belül hiába magyarázom: azt kérdezi, de akkor most tényleg soha többet nem kaphatok ? tényleg? soseee? és akkor a többiek miért igen? stb.. ha ott belül nem engedem el, itt marad a vágy is, a függőség is. teljesen mindegy, hogy a belső kis hang jogosan és érthetően hisztizik. sokszor megyőzött már, de most arra jöttem rá, ezen kell továbblépni. elfogadni, vállalni, elengedni.. és megszakad az ördögi kör.)
önként kell vállalnom a sorsom, tovább kell lépnem (de nem át).
nem ragaszkodom többé a vágyaimhoz.

a menü
tegnap reggel egy alma, majd zöld turmix két almából és mángoldbol, uzsira és vacsorára megint egy-egy alma volt. ma narancsos zöld turmixal indítottam, aztán 2 banán, egy alma uzsira és két narancs. mmmmm jól is esett, elég is volt.

újra és újra csodálattal tölt el a természet. ettől a kevés gyümölcstől annyi energiám lett hirtelen, hogy majd kiugrom a bőrömből. este mászásra is futotta, holnap ha belefér, futni megyek reggel.

tapasztalatok félúton

2010-04-04T07:23:00.000-07:00

ugyan ma elérkeztünk a tervezett böjtünk utolsó napjához, korántsem gondolom hogy itt a vége. a neheze talán csak most jön. simán kibírom hogy nem eszem pár napig, nem nagy ügy. de fokozatosan, odafigyelve elkezdeni enni, nem túlzásokba esni és egy új életet felépíteni valóban nagy erőt és tudatosságot igényel.

ez a harmadik böjti nap. a menü csalántea, citromos víz és kevés többször mágnesezett víz, aminek állítólag erős tisztító hatása van (huhh.. idő szűkében még mindig nem olvastam utána) összesen kábé 3-4 liter. léfacsarással nem akartam bíbelődni, bár most elgondolkodtam rajta hogy a következő böjtöt talán némi gyümölcslével kellene bővíteni (ha lesz olyan).
korábban többször böjtöltem már egy-egy napot, szeptemberben egy hetet. érdekes, hogy azt az egy hetet, bár még citromot sem tettem a vízbe/teába sokkal jobban bírtam. igaz, egy zen elvonulással kezdtem, és ráhangolódni is több időm volt, de nem vágyódtam semmi után, és semmiféle tünetem sem volt.
ehhez képest ez a mostani böjt nagyon hirtelen jött. eléggé beleástam magam a gondokba (és a nassolásba), aztán a dolgok sajnos lezáró fordulatot vettek és elhatároztam hogy már csak ezért is változtatnom kell. pont ekkor jött Panni az ötletével ami jó is így frissibe és nehéz is.
a böjtöm lelki oldala elég hiányosra sikerült, és bár volt mostanság bőven lelki alámerülés, az elvonulás és önmagamra figyelés nem volt kivitelezhető.. talán nincs is itt az ideje, talán jobb is így. ez persze azt jelenti, hogy sokkal nehezebben viseltem a nem evést, gyöngébb, fáradtabb vagyok, bár így utolsó nap már nem várom a végét, és le is csendesedtem kicsit.

első nap este vettem egy jó hosszú sós fürdőt. ez után hihetetlenül fáradtnak éreztem magam, bebújtam az ágyba, de reggel ugyanúgy ébredtem. furcsán melegnek is éreztem magam, ami délutánra átcsapott állandó fázásba. pénteken dolgoztam, szombaton rohangásztam, ráadásul a biopiacra is mennem kellett és nem mondom hogy nem kísértettek a mosolygó almák, körték, narancsok, banánok.. na meg a zöld turmix gondolata, hatalmas csokor zöldekkel a kosaramban. hirtelen ötlettől vezérelve csináltam egy beöntést is. nem terveztem, de jót tett. este vendégek jöttek, és bár már amikor jöttek legszívesebben elmentem volna aludni, végigültem a húsvéti vacsorát egészen éjjel egyig. ez eléggé fárasztó volt (és bár a sonkát, tojást, de még a bio kalácsot sem kívántam, azért a desszerttel kapcsolatban már nem voltam közömbös.. de vicces módon túl fáradt voltam igazán megkívánni). ma reggel viszont frissen ébredtem, jógáztam és egy jó nagyot sétáltunk Annával. most sokkal jobban érzem magam, már csak fáradt vagyok egy kicsit.

ez a 3 nap nem volt könnyű, talán a felkészülés hiánya, talán az elmúlt időszak nehézsége (és közelsége) miatt. mégis valamiért így alakult, és mégis örülök neki, mert nem hiszem, hogy mindig (mindennel) a megfelelő pillanara kell várni. az a bizonyos pillanat éppen most van, arra hogy változtassunk, hogy éljünk. a körülmények mindig ilyenek vagy olyanok, kifogások és akadályok mindig lesznek. az élet viszont elszalad és nem élünk úgy, ahogyan szeretnénk.. erre nincsenek kifogások.
ez a gondolat boldoggá tesz és megerősít abban, hogy a nehézségek ellenére legyek boldog, legyek kitartó, és legyen hitem abban, hogy amit csinálok, pontosan az, amit csinálnom kell. érzem a segítő kezet, ami vezet az utamon bármerre is megyek. nem vagyok egyedül és nem félek.
mi lehetnék más, mint boldog?

ettől függetlenül a következő időszak sem lesz könnyű. mindenkinek (böjtben és bármiben) sok erőt és kitartást kívánok. és szeretetet.

a böjt nyilvánosságával kapcsolatban (Norkára és Szamócára reagálva):

"Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük!" (Mt 6,16-18)
az én értelmezésemben ez azt jelenti, ne hirdessem mindnkinek hogy nézzétek böjtölök, mennyivel jobb vagyok nálatok. a böjt az én dolgom, az én utam, az én harcom, az én elengedésem, a böjt rólam szól. de ez nem azt jelenti hogy titkolni kellene és ne mutathatna jó példát, ne lehetne egy építő baszélgetés elindítója.

böjtölős

2010-04-02T02:55:00.000-07:00

az elmúlt hónapban elég sokat sikerült (t)ennem magam ellen. erre részben találok kifogást, de nem vagyok benne biztos hogy lehetnek kifogások. nem vagyunk persze vasból és elgyöngülhetünk néha, de nem szeretnék abba a hibába esni hogy mindenféle kifogásoknak engedve elhagyjam magam és ne aszerint éljek amit helyesnek tartok, csak mert nehéz. hiába tudom és tapasztalom hogy jó, új úton járni nem könnyű, főleg ha látom a többieket a sztrádán suhanni.

pont. megelégeltem a dolgot. tervezgettem egy tisztítókúrát, mondjuk gyümölcshetet egy-két víz nappal. majd. valamikor. mindjárt..
Anna sietett a segítségemre, lelkendezve, milyen jó hogy Szamóca és Norka együtt böjtölnek. kaptam az alkalmon, bár tudtam volna még halogatni. úgy volt, kicsit későbbre is tesszük, mégis most jött el az ideje. hirtelen jött, csak úgy beleesetem.. megmaradt ez meg az a hűtőmben, csírázik a hajdina. de máris ráhangolódtam, és különben nem tudom, mikor szántam volna rá magam.

két napja csak nyers zöldséget, gyümölcsöt eszem (magokat sem), tegnap már sót és zöldséget sem. ma indul a tea-citromos víz kúra, terv szerint 3 napig. azután majd megint gyümölcsnapok, ameddig bírom és jól esik.

édeskömény saláta avokádóval

2010-03-24T08:33:00.000-07:00

édeskömény salátával készültem a potluckra, meg is vettem a köményeket, de elmenni már nem jutott időm. megmaradt a csomó kömény, és szinte véletlenül született egy új recept, ami talám még jobb is mint az előző.. :)
időnek még mindig szűkében vagyok, a fotó is csak úgy sebtiben kattant el.. de előbb utóbb majd a művészkedésre is futja

hozzávalók:
1 nagyobb édeskömény gumó
1 kisebb puha avokádó
sok-sok-sok friss aprított kakukkfű
zellerszár (opcionális)
sok citromlé
só
esetleg pár csepp méz

az édesköményt tisztítás után félbe- a torzsáját pedig kivágtam, majd hosszában félujjnyi csíkokra, keresztben pedig vékony szeletekre vágtam (így apró vékony négyszögletes szeletkéket kaptam, ez a képen nem látszik olyan jól). alaposan meglocsoltam citrommal, rászórtam a felaprított zöldjét és a kakukkfüvet, megsóztam. zellerszárat is vágtam hozzá, de ennek most nem volt nagy jelentősége. rákanalaztam az avokádót és jól összekevertem, így az avokádó öntetfunkciót is kapott. pici méz is feldobja, de ez is elhagyható.

díjak, köszönet

2010-03-10T09:54:00.000-08:00

kaptam két díjat is nemrég Annától és Gittától, nagyon köszönöm! sajnos most csak erre a röpke köszönömre futja, a közzétevés, magamról írás, továbbadás most meghaladja az időbeli kapacitásomat. remélem nem haragszotok meg érte.

kakukkfüves salátaöntet

2010-02-25T04:31:00.000-08:00

ez az öntet is tahinával készül, tehát még mindig nem mag és olaj nélküli, de ez azért nem olyan hatalmas menniység.. viszont nagyon finom :)

hozzávalók (egy nagy adag salátátra, ami nekem főétel):
2 tk tahina
sok-sok morzsolt kakukkfű
citrom
víz
pici só

édeskömény saláta

2010-02-20T14:23:00.000-08:00

ez a saláta megint magos öntettel készült (bár kevéssel) de így nálam kitesz egy főétkezést. az édesköményt nemrég fedeztem fel, és rögtön felvettem a repertoárba. friss, roppanós és lágy, finom aromája van.

hozzávalók:
1 kisebb édesköménygumó
1-2 nagyobb zellerszár
2 kk tahina
citrom
só
víz

az édesköményt megtisztítottam, levágtam a szárát és kivágtam a torzsáját. a zöldjét apróra vágtam és félre tettem, a gumót pedig nagyobb kockákra vágtam. rávagdostam a zellert is, ennél kicsit kevesebbet, de nagyon jól ment hozzá, legközelebb legalább 2 nagy szárat belevágok. meglocsoltam citromlével, és összekevertem a félretett zölddel (keveset meghagytam a tetejére dísznek). a tahinát összekevertem pár csepp citrommal és annyi vízzel hogy híg krém állagú legyen. tálalni lehet külön-külön vagy összekeverve is.

mákos banánfalatok

2010-02-11T10:29:00.001-08:00

egy végtelenül egyszerű édesség következik, aszaló, sőt turmix nélkül. egyedül a mákot kell hozzá megdarálni (sosem veszek előre daráltat, mert egyrészt szinte krémszerűre szoktam darálni, másrészt a daráltan vett mák mindig keserű, mert hamar megavasodik. még érdekesebb, hogy most vettem először bio mákot és nem tudom miért, de teljesen más íze van, szinte édes!)

hozzávalók:
banán
mák
méz
pici víz

a krémesre darált mákot összekevertem egy pici mézzel (tényleg kevés kell!) és kevés vízzel kenhető állagúra dolgoztam. a banánt felszeleteltem és közé kentem a krémet.

töltött paprika

2010-02-06T03:33:00.000-08:00

inkább nem is kommentálom.. ki kell próbálni!
a krém alap ötlete Gittától származik, emlékezetből és kicsit átalakítva, minimalizmusomnak megfelelően :)

hozzávalók:
1 vastag húsú paprika felkockázva
és nagyjából ugyananyi áztatott dió (amennyire sebtiben lehetett, leszedegettem a barna héját)
citromlé
pici só

összeturmixoltam és egy másik paprikába töltöttem a krémet. a színekkel lehet variálni, nagyon mutatós, és mondanom sem kell menniyre finom, bár nagyobb mennyiségben inkább paprikaszezonban érdemes csinálni :)

spenótos brokkolikrémleves

2010-02-03T09:43:00.000-08:00

eredetileg kesuöntetes brokkolit terveztem mára, aztán úgy alakult hogy az egészet beledöntöttem a turmixba, a végén meg egy kis spenót is belekeveredett (mert éppen volt és mert nem árt még egy kis zöld). nemrég csináltam avokádós brokkolilevest, de ez sokkal krémesebb és semlegesebb ízű a kesudió miatt, pedig nem tettem bele sokat.

hozzávalók:
egy nagyobb brokkoli fele
fél marék kesudió (talán 20-30gr)
egy nagy marék spenót
víz
só

az egész ment a turmixba, annyi vízzel amennyi jól esik. akár sűrűbb krémet is lehet belőle csinálni mártogatónak vagy tölteléknek. eredetileg szántam bele egy pici fokhagymás és talán szerecsendiót, de végül egyik sem került bele, pont elég íze volt így magában.

narancsos turmix

2010-02-02T04:30:00.000-08:00

2 narancs
és nagy marék tyúkhúr

képet már nem érdemes feltenni, de az új variációkat azért gyűjtögetem ide.

avokádó puding

2010-01-31T12:05:00.000-08:00

úgy fest, az avokádó került sorra a kísérletezőlistán. valami krémes-édes vagy akár sós után kutatva a banánt már meguntam, a magokat meg nem szeretném túlzásba vinni. néha nagyon zöldek már a nyers ízek és valami semlegesre vágyom. az az érdekes dolog történik, hogy mintha tiramisura, süteményre, tortára, csokira vágynék, vagy csak egy jó pogácsára, tejtermékekre, de ha megkóstolom, egyáltalán nem ízlik. a nyers zöldségek viszont annyira zöldízűek, hogy - bár talán csak a tél miatt - most nagyon soknak, töménynek érzem és hiányzik mellé valami.. valami semleges.
ezzel a zöld pudinggal sem sikerült teljesen megoldani a kérdéskört, de azért finom lett :)

hozzávalók:
1 avokádó
pici méz
pici víz
pár csepp citromlé (nem kell sok, ne legyen savanyú.. csap épp hogy ne barnuljon meg)

az avokádó kikapart húsát összeturmixoltam egy kevés vízzel, mézzel, citromlével. próbáltam különböző ízesítéseket (vanília, citromhéj, több citrom..) de a legjobban a natúr változat tetszett. nem szeretem túlkombinálni, fűszerezni a dolgokat, pláne nem a nyerseket mert egy-egy zöldség, gyümölcs íze önmagában is hihetetlenül komplex. de variáljátok nyugodtan, nagyon jó krémes puding-alap! házi aszalt almával díszítettem, jól passzolt hozzá.

cukkinileves

2010-01-30T07:33:00.001-08:00

igezán természetközeli élményben van részem az utóbbi időben: azzal szembesültem, nem nagyon találok mit enni (mintha valami őzike lennék.. :) ez persze kicsit túlzás, de valóban megfordult a fejemben, vajh most mit is egyek, ha már a gabonaféléket is kilőttem? mert a primőrzöldség sem tűnik vonzó megoldásnak, sem a csírák mértéktelen fogyasztása. megpróbálok valamennyire a "téli" zöldségekre korlátozódni, több tárolható gyökérfélét, magvat enni, de ezt előbb utóbb megelégeli az ember, így az én kosaramba is kerül saláta (ebből tényleg szigorúan csak biót érdemes venni ha az ember nem vegyszerbombát szán a tányérjára), cukkini, uborka, és még a messzi a tájakról érkező társaik is: avokádó, banán, néha mangó is. a brokkoliról egyszer azt olvastam hogy ilyenkor is van szezonja (amit elég érdekes elképzelni a hó alatt) de talán mégis jobban bírja mint a paradicsom és a paprika..
a reggeli zöld turmixba való leveleket is egyre nehezebb beszerezni, és arról sem vagyok teljesen meggyőződve hogy ez ilyenkor tényleg szükséges/természetes.. de azért ma is vettem mángoldot, tyúkhúrt és spenótot. talán jövő héttől tartok egy kis szünetet (?)

sem a cukkini, sem az avokádó nem éppen téli, de azért nagyon finom leves készülhet belőle :)

hozzávalók:
1 közepes cukkini
1 avokádó
citromlé (bőven)
víz
só
magvak

a cukkinini húsának egy részét (héja nélkül, ahol nincsenek még magok) apró kockákra vágtam, félretettem. a többit a héjával és az avokádó belével együtt sóval, citrommal és vízzel leturmixoltam. tálalás után megszórtam cukkinikockákkal és kevés fenyőmaggal, tört mandulával. mmm

spenótos turmix

2010-01-23T02:20:00.000-08:00

1 banán
1 alma
spenót
és víz
ez is nagyon fonom lett :)

brokkoli paradicsommártásban

2010-01-20T10:59:00.001-08:00

a paradicsom nem éppen szezonális, de néha én is elcsábulok. a brokkoli ilyenkor az egyik kedvencem, de őszintén szólva nem sokat variálom és most valami újat akartam alkotni. sikerült, beveszem a repertoárba :)

a paradicsommártás:
3 paradicsom meghámozva
5 fél beáztatott aszalt paradicsom
pici gerezd olajban áztatott fokhagyma (elhagyható)
pici só
pici méz (elhagyható)
fűszerek (bazsalikom, oregano)

a mártást krémesre turmixoltam és összekevertem a megpucolt, apróra vágott brokkolival.

potluck

2010-01-17T13:41:00.000-08:00

köszönöm hogy jöttetek, jó volt házigazdának lenni! és köszönöm a sok finomságot és a nagy zsák boldogságot is amit hoztatok magatokkal! lassan észhez térek majd az ünnepek és a vizsgaidőszak után és jönnek receptek, képek is! :D

banánturmix ruccolával

2010-01-06T06:24:00.000-08:00

ünnepek, rohangálás, most vizsgaidőszak.. és alig jutott időm a konyhában sürgölődni, pláne blogolni. ezt is csak gyorsan, két tétel között dobtam össze: 2 banán, fél csokor ruccola és víz. elég halovány a többihez képest de mégis egy kevéske zöld amikor már nincs se madársaláta, se mángold.. (persze ez is fóliás de ha kicsit melegebb van lehet találni szabadföldi zöldeket is, terveim szerint jövőre már a kertből is)

készült egypár édesség is amit egyszer talán sikerül közzétennem: banánparfé, többféle szaloncukor és golyócska.. remélem hamarosan.

saláták

2009-12-13T12:51:00.000-08:00

beleestem abba a hibába hogy mindenféle ételkölteményeket meg édességeket pakolok ide és az egyszerű - persze talán nem túl érdekes - hétköznapok rejtve maradnak..

az efféle saláták például:
fél fej lollo saláta
napraforgócsíra
mézes tahina öntet

a tegnapi salátámba brokkoli szára is került, máskor uborka, cukkini, zellezszár, lila lollo vagy tölgylevél saláta, petrezselyem.. ami épp van itthon. öntetnek néha csak pár csepp citromlevet, pici sót, ritkán tök- vagy lenmagolajat használok.

spenótos körteturmix

2009-12-13T05:26:00.000-08:00

nem tudom lenne-e értelme befotózni még egy zöld turmixot, de momentán idôt sem találnék rá. hogy mégse felejtôdjön el a mai: 2 körte, sok spenót, negyed citrom (kikanalazva).

zserbó

2009-12-07T11:45:00.001-08:00

néha igencsak sajnálom egy-két remek régi receptemet, ilyen volt a reform zserbó is. azért csak volt, mert ez sokkal finomabb!! a tésztáján még lehet fonomítnai: így egy kicsit gyümölcsös amitől még nem teljesen zserbós, de a töltelék és a máz minden kétséget kizáróan telitalálat.

a tészta egyelőre a szokásos alma-banán lap, "zserbósabb" változat később

a krém (egy 4 felé vágott lap megtöltéséhez):
nagy marék áztatott dió
5-6 szem aszalt sárgabarack beáztatva, levével együtt*
esetleg kevés víz

a máz:
kókuszvaj
méz
kakaópor

a diót és a beáztatott sárgabarackot összeturmixoltam, megtöltöttem vele a lapokat. a kókuszvajat megolvasztottam: meleg vizet engedtem a mosogatóba, ebbe állítottam a keverőtálat. hozzákevertem nagyjából ugyanannyi mézet (nem lesz homogén de nem árt minél jobban összekutyulni) ebbe kevertem annyi kakaóport hogy jól kenhető krém legyen a végeredmény. a legjobb végig meleg vizes fürdőben kavarászni akkor szép sima lesz és könnyebb vele dolgozni.
egy éjszakát hagytam pihenni hogy a lapok megpuhuljanak azután szeleteltem.

* aszalt sárgabarackból érdemes biot venni, teljesen más az íze (én a hagyományos narancssárgát nem is szeretem)

avokádós uborkasaláta

2009-12-07T11:34:00.000-08:00

kép nélkül mert nem valami fotogén.. de annál finomabb. most ő a sztár!

hozzávalók:
egy közepes uborka
egy avokádó
cirtomlé
só

az uborkát lereszeltem (lehet kicsi vagy nagylyukú reszelőn is) rákanalaztam az avokádót. megsóztam, rácsavartam majdnem egy fél citrom levét.. és ennyi. valószínűleg turmixolva, krémnek sem lenne rossz.

cukkinipalacsinta no2

2009-12-07T10:58:00.000-08:00

ugyanaz a tészta feltekerés előtt avokádóval, aszalt paradicsommal megrakva. pici citromlé és só került még rá. legközelebb natúr tésztát gyártok - bár most sem dominál benne a masala de ha semleges, jobban variálható.. nem mindegy mert egyszerre praktikus legalább ekkora adagot készíteni és elraktározni. a végeredmény reményeim szerint valami hasonló lesz mint a valódi palacsinta: édessel, sóssal, bármivel lehet tölteni vagy pitaféleként használni.
az aszalással kapcsoltaban pedig nem árt tudni, a szervezetnek sokkal könnyebb dolga van az eredeti állapotú étkekkel ezért érdemes az aszalt ínyencségeket csak kiegészítésként enni.. a legutóbbi 3 palacsinta például érezhetően nehezebb ebédnek bizonyult egy salátánál.

indiai cukkinipalacsinta

2009-12-06T16:47:00.000-08:00

nem tudom az indiai jelzőhöz mit szólnának indiában, de ha nem is autentikus azért van benne valami india (egy kevés eredeti, indiából kapott garam masala biztosan).
a sós aszalt palacsintalap első próbálkozás és talán csiszolgatom még egy kicsit, de alapjában véve jó lett. hajszálvékony, könnyű, mutatós. ki fogom próbálni álánátúr és más fűszerezéssel is..

hozzávalók:
kb 0.5 kg cukkini
3 ek olivaolaj
1.5 ek citromlé
csipet garam masala
1 tk só
5 ek lenmag őrölve

ezeket a lenmagliszt kivételével összeturmixoltam (a cukkinit nem hámoztam le, sőt egy adag cukkinirizsből maradt héjat is beletettem ugyanis sajnálom kidobni. és nemcsak spórolásiból: a zöldekben rengeteg jó dolog van, ma már a sárgarépa és a zeller levelét is felhasználom). masalából több is mehet, én nem szeretem a csípőset ezért voltam vele óvatos. a végén adtam hozzá a lenmagot, ettől szépen besűrűsödött a massza. tapadásmentes lapra terítettem és megaszaltam, ez az adag két tálcára elég.

a töltelék abszolút hasraütéses és 'lássuk mi van a hűtőben' alapon készült, ennek ellenére jó lett. egy indiai étteremben ettem egyszer egy sós-édes-fűszeres töltött krumplit, azóta emlegetem és valami ahhoz hasonlót szerettem volna kreálni. volt benne kesudió, kandírozott gyümölcsök és talán római kömény (és gondolom más is.. de nem sikerült kideríteni)

4 közepes csicsóka
egy marék kesudió
3-4 tk tahina (szezámkrém)
só
1-2 tk római kömény
csipet fahéj
pár csepp citromlé
egy marék mazsola

a csicsókát meghámoztam, összeturmixoltam a kesudióval. ízesítettem a tahinával és a többivel - kóstolgatva, a pontos mennyiségeket a fene tudja. alaposan összeturmixoltam az egészet és a végén hozzáadtam a mazsolát. ezutóbbit érdemes előre beáztatni vagy hagyni a krémben állni hogy megpuhuljon.

a lapokat 4felé vágtam, (2 db 31x36-os lapom lett) a krém a felére tehát 2 palacsintára volt elég. érdemes úgy töteni hogy a kölső réteg duplán maradjon, így nem ázik el a "tészta" és nem esik szét. érdemes egy félórát pihentetni hogy megpuhuljon, összeálljon.

díjat kaptam!

2009-12-06T02:17:00.000-08:00

köszönöm Gitta! :) igyekszem megfelelni a titulusnak, készülnek is a karácsonyi ínyencségek, csak legyen időm feltenni őket!
a továbbadással kicsit gondban vagyok: Gitta már kilőtte a nyers kedvenceket nameg saját magát, de itt van még Brigi és Siccike, náluk is szívesen olvasgatok. nektek küldöm szeretettel ezt a díjat!

nemtejbenemrizs

2009-11-28T10:40:00.001-08:00

avagy édes cukkinirizs
mégha a tejberizsre nem is hasonlít annyira mint Gittáé, ez a cukkinis mákony is nagyon finom, a kedves is letesztelte. kicsit zavart a kesudiós változatban hogy jó sok maggal készül, vaniliaporom sincs itthon (hol lehet beszerezni?).. Gitta még dobott egy kicsit a tűzre a felhívással, hát ez lett belőle:

az alap:
egy zsenge cukkini rizsre aprítva
aszalt sárgabarack
és datolya apró darabokban
fél alma kis kockákban

a cukkinit pillanatok alatt rizsszemnyi darabkákra aprítottam így: hosszában bevagdostam a cukkinit és összefogva a vágásokra merőlegesen reszeltem le nagylyukú reszelőn. fontos hogy zsenge legyen mert ha már puha, magos a belseje, nem lesz olyan jó.

az öntet:
kb 3 ek mandula (egy ájszakát áztatva, meghámozva)
kb 3 ekcsíráztatott hajdina
fél alma (nem lehet túl sok mert nem lesz krémes az öntet, meg egy kicsit barnítja is de most nem akartam mézet használni)
pici víz
fahéj
kevés reszelt citromhéj
pár csepp stévia

a mandulát és a hajdinát krémesre turmixoltam aztán kóstolgatva édesítettem, fűszereztem. jó nagy adag lett, picit sok is volt egy cukkinire.

hajdinagolyók

2009-11-28T10:14:00.000-08:00

egyértelműen a parfé alapja ihlette ezeket a golyókat sőt, tulajdonképpen egyazegyben erről van szó.. annyira ízlett a torta alapja hogy meg kellett csinálnom magában. nem olyan tömény mint a korábbi magos golyók, a fahéj meg annyira megy a datolyával hogy nem bírtam vele betelni :) nálam most különben is fahéjszezon van..

aprítóba be:
datolya
csíráztatott hajdina (minél kisebbek a csírák annál kevésbé intenzív az íze)
kevés kesudió
fahéj
a mennyiségekre nem emlékszem de nem is fontos.. annyi datolya kell bele hogy elég édes legyen, a kesudiótól meg nem lesz olyan markánsan hajdinás

először a nagyja hajdinát aprítottam krémesre aztán tovább kaszaboltam a datolyával. a végén a maradék hajdina és kesu következett amit már nem daráltam olyan sokat hogy legyen benne valami darabos is.

brokkoli és tökmagolaj..

2009-11-25T08:17:00.000-08:00

az előző két bejegyzés után elindultam valami ebédet készíteni, és annyira jó lett hogy fel kell tennem ezt is.. meg aztán azért is, mert a brokkoli nagyon finom és nagyon egészséges, de nyersen eddig csak a magszószos verzió ment, és mostanában kicsit sok magot eszem így ki kellett találni valami mást. az olajnak sem vagyok nagy barátja (tulajdonképpen a magokat használom helyette, tekintetbe vége a táplálékok eredeti állapotát és azt hogy talán így mégis kevesebb zsiradékot veszek magamhoz. ez végül mégsincs így, mert rengeteg olajos magot eszem) az olajjal most azért tettem kivételt, mert kaptam egy üveg saját készítésű tökmagolajat az unokatesómtól (köszi Dani!). nagyon erős illata és aromája van, így egészen kevés is elég belőle..

hozzávalók:
brokkoli
cukkini (elhagyható)
kevés áztatott dió (ezt perverz módon képes vagyok megpuceválni a vékony barna héjától is ami rengeteg időt vesz igénybe de nagyon finom!!!)
szójaszósz vagy só
tökmagolaj

a brokkolit apró darabokra vágtam. az egészen vastag szárát is bele szoktam tenni - karalábé íze van, komolyan! - vékonyan meghámozva. a cukkinit kis kockákra vágtam, és szórtam rá egy picike apróra tört diót (tökmaggal, napraforgómaggal is finom). végül megöntöztem egy pici tökmagolajjal. aki nem bánja mehet rá több is, én ehelyett egy kevés szójaszószt tettem még hozzá. nem kevertem össze előre, így hol a szójaszósos, hol a tökmagolajos íz volt erősebb.

kivi-banán-sóska turmix

2009-11-25T06:43:00.000-08:00

elfogyott miközben az előző bejegyzést írtam.. így most fotó nélkül :)
2 nagy marék sóska
2 kivi
1 banán
mmm...

szülinapi parfé

2009-11-25T04:55:00.000-08:00

sikerült meggyőzni édesanyámat hogy szülinapomra valami olyan torta legyen - ha már mindenképpen ünnepelni kell - amit én is szívesen megeszem. persze azért segédkeznem kellet a dologban, így nem volt meglepetés, de így is nagyon örültem neki. hihetetlenül finom lett!!
a receptet Gittától nyúltam, de a mennyiségeken kicsit változtatni kellett hogy egy normál (26 cm) csatos tortaformát megtöltsön..
közzéteszem ezt a verziót, ami ráadásul (véletlenül) időtakarékosra is sikerült: a trükk az volt hogy Gittával ellentétben eleve fagyasztott gyümölcsöket használtunk, így nem kellett megvárni amíg egyenként megfagynak a rétegek. ettől valószínűleg puhább is lett, mert így nem fagynak össze a jégkristályok. (valójában csak az eper volt fagyasztott, lévén hogy nincs éppen eperszezon így ez igazából a véletlen és a sietség műve, de legközelebb a babánt is előre le fogom fagyasztani.. vagy a bármilyen más gyümölcsöt amit majd használok)

tortaalap:
15 magozott datolya
7 ek csíráztatott hajdina
1 marék kesudió
fahéj (ez nagyon jót tett neki!)
ezeket aprítóban összedolgoztuk, picit jó ha darabos marad. lehet akár többet is csinálni hogy vastagabb legyen a réteg.. mert nagyon finom

epres krém:
2x 400 gr fagyasztott eper
2x 1 ek méz
esetleg pici citromlé

banános krém:
2x 3 banán (legközelebb ezt is előre lefagyasztom)
2x 2 ek méz
kb 2x 1ek kesudió
vanilia

a krémeket összedolgoztuk az aprítóban és eper-banán-eper-banán rétegeket kentünk az alapra. (azért írtam 2x a menniységeket, mert egyszerre a fele fért az aprítóba így aztán egy-egy réteg krémet csináltunk sorban egymás után, alaposan kikotorva az edényt hogy ne színezzék össze egymást) nagyon gyorsan elkészült és tényleg naaagyon finom!! köszi Gitta, köszi mama!

ASZALÓÓÓÓÓ

2009-11-22T14:59:00.000-08:00

elkészült az aszalógépem! elmesélem a sztorit.
egyszer volt hol nem volt, elhatároztam hogy kell egy aszaló. lehet ugyan élni nélküle még nyersen is, de a mindenféle aszalt ételcsodák láttán az emberben felébred a fékezhetetlen alkotási vágy.. :) és az aszalt ételek javára kell írni azt is hogy segítenek átállni a nyers ételekre. ez egy elég nagy váltás, az ember úgy érzi hogy szinte semmit nem eszik amit megszokott.. és ez nem mindig könnyű. az ízek persze így sem lesznek ugyanolyanok (ez nem is cél) de már az is sokat segít hogy állagra, küllemre emlékeztetnek valami megszokottra.
nem gondolom hogy az aszalót hosszú távon mindennapi ételek készítésére kellene használni, az elsődleges cél a természetesség és ebbe beletartozik az ételek eredeti állapota, nedvességtartalma is. ezt persze elképzelni és leírni szép, mégsem tudunk váltani egyik napról a másikra. a lényeg inkább a természetes felé mozdulás, a fejlődés. ezért tartom mégis jó dolognak az aszalót, amellett hogy az ember lánya továbbra is kedvére kreatívkodhat a konyhában :)
szóval felmerült bennem egy aszaló birtoklása iránti olthatlan vágy. hosszas kutakodásomnak két nagyon unszimpatikus lehetőség lett az eredménye (egy olcsó de a célnak nem megfelelő vagy egy tökéletes de megfizethetetlen darab) így maradt a b terv: a csináld magad akció. az egyszerűbb aszalók ugyanis alulról fűtik-fújják a rácsokat, ami miatt csak darabos gyümölcsöt lehet rajtuk aszalni, pépet nem. ezzel szemben az excalibur nevű masina oldalról fújja a tálcákra a meleg levegőt, így gyakorlatilag bármit bele lehet tenni. ez annyira egyszerűnek tűnt hogy márcsak azért sem venném meg drágáért.. így aztán uccu neki, szétkaptunk egy villanymelegítőt, beletettük egy dobozba és kész is volt. na persze a dolog nem volt ilyen egyszerű, a kedvesem molyolt egy darabig mire megcsinálta az általam megálmodott "dobozt" ..de szerintem hamarosan ő is rájön majd hogy megérte :)
a fenti képen az első aszalt süteményem: gyümölcslapok kesudiós illetve mákos krémmel töltve, csokimázasan.

zellerleveles körte-madársaláta turmix

2009-11-22T07:03:00.000-08:00

azon kaptam magam hogy egyre több zöld kerül a turmixokba. egyre kevesebb gyümölcsre van szükség hogy "csússzanak a levelek", egyre jobban élvezem a zöld ízeket.
eddig kicsit bizarrnak tűnt zellert gyülölccsel párosítani, de most rászántam magam.. és nem bántam meg. a zeller elég karakteres maradt és nagyon jól passzol az édes körtéhez!
ezennel felvettem a repertoárba a zellerszárat. (csak a levelét tettem a turmixba, a szára majd a salátába megy)

nem is nagyon kell részletezni:
szárzeller levele (szép nagy marék)
madársaláta (talán kétszerannyi)
4 körte

petrezselymes karfiol, fokhagymás mártás

2009-11-16T14:54:00.001-08:00

ez is a potluckra készült és rég készülök már feltenni, de eddig nem sikerült használható fotót csinálnom. ez is épp elmegy de ki tudja mikor lesz legközelebb időm..

szóval:
egy fej karfiol
két csokor petrezselyem

a mártás:
kesudió
víz
olajban áztatott fokhagyma (kábé két-három hónapja ázik. lassan elmegy a csípőssége és a sült fokhagymához lesz hasonló. lehet nyerset is használni, de én nem bírom)
só

a karfiolt kicsi rózsákra szedtem, a szárát is nyugodtam bele lehet vagdosni. összekevertem az apróra vágott petrezselyemmel. magában is finom, de jóljön hozzá még valami krémes: kesudiót összeturmixoltam egy kis vízzel, sóval és két gerezd fokhagymával.

datolyás kesugolyócskák

2009-11-16T14:05:00.001-08:00

ez a történet elég régre nyúlik vissza és ezt a posztot is rég trevezem már.. de mostanában valahogy nem volt golyószezon. hát most végre.
annó a kiindulópont a marcipán alternatívája volt mandulával és kevés datolyával, aztán elszabadultak a fantáziamanók és mindenféle mag-aszaltgyümülcs variációban készültek golyócskák.

a mostani:
kesudió
datolya
narancsolaj (vagy bio narancshéj)

először a magokat daráltam krémesre aprítóval, ezután tettem csak hozzá az aszalt gyümölcsöket, mert a ragacsos cucc miatt az aprító már csak az edény falára keni és nem darálja tovább a magokat. lehet persze darabosra is hagyni csak nálam egyrészt a marcipán volt a kiindulópont ezért eszembe sem jutott.. másrészt meg így szeretem.
a potluckra sok datolyával készítettem, akkor lesz ilyen sötét barna. először csak pár szem datolyát tettem sok maghoz, úgy világosabb és kevésbé édes, érdemes kóstolgatva készíteni vagy ilyet is olyat is.

és még pár bevált változat:
(hámozott) mandula, datolya
mandula, méz, indiai fűszerek (teafűszer/ gyömbér, kardomom..)
kókuszreszelék (szintén krémesre darálva), aszalt sárgabarack
a többi meg nem jut eszembe..

mangó "mánóttal"

2009-11-02T05:11:00.000-08:00

újabb felfedezést tettem: senemspenót-senemmángoldot találtam a biopiacon. nem tudtam eldönteni melyik lehet a kettő közül aztán kiderült hogy egyik sem, hanem mindkettő.. vagyis öszvér (állítólag). nagyon finom. nincs olyan erős íze mint a spenótnak, viszont a mángold erős, szálas leveleivel sem bír. legyen az a neve hogy mánót, egyébként nem tudom hogy hívják..
ma összemixeltem pár nagy maréknyit belőle egy kicsi mangóval, mmmm.. nem volt túl édes (lehetett volna édesebb ha jobb mangót kapok, de ezt ma speciel nem bántam) viszont vagyon finom krémes lett és még ilyen kevés gyümölccsel sem volt zavaróan zöldíze! mmm

szőlő-madársaláta turmix

2009-11-01T09:26:00.000-08:00

szőlő és madársaláta, a címnél nem is kell sokkal többet írjak. jó sok zöld került bele, turmixolva nagyjából ugyanannyi mint gyümölcs és még így is jó édes volt..

brokkoli fehér mártásban

2009-10-19T13:28:00.000-07:00

az ígért nagysikerű újra az étlapra került. kicsit más mártással, így most kettőt is leírhatok. a brokkoli elkészítésének leírásától nem fog elkopni a billentyűzetem: feldaraboltam (szárával együtt)

a múltheti mártás kendermajonéz volt:
kendermagból
vízzel
sok citromlével
mézzel
sóval összemixelve

a mai kesumártás pedig:
nagy marék kesudióból
egy közepes gerezd olajban áztatott fokhagymával
vízzel
kevés sóval készült

a második talán még jobb lett mint az előző, arra pedig csak buzdítnai tudok mindenkit hogy kóstolja meg a brokklit nyersen, nem is értem eddig miért főztem meg..

körtés petrezselymes no2

2009-10-18T04:09:00.000-07:00

nem hagyhatom ki hogy bejegyezzem a ma reggeli változatot, talán még jobb mint az előző. az is javára válik hogy kevesebb összetevőből áll, nem vagyok híve a sokmindenféle összekeverésének, sem egészség sem íz szempontból. a kevesebb most is több, a körte-petrezselyem párosítás íze pl sokkal erősebb, élénkebb magában mint egy halom mindenféle társaságában. a mángoldot azért használom szívesen, mert elég semleges ízű és a vaskos méregzöld levelek jó adag zöldet adnak a napra.

tehát (két adag):
4 nagy körte
1 csokor petrezselyem (száráról lecsipkedve)
1 nagy marék mángolt (összenyomva, vastag levélerek nélkül, eredetileg kb kétszer-háromszor ennyi volt)
esetleg kevés víz

és még pár nagysikerű nyers nemsokára ha majd újra elkészítem őket, a nagy rohanásban örültem hogy valamit sikerült egyáltalán összehozni (most a kedvesemnek is "főzök" és ez - mármint a reggeli, ebéd, vacsora kitalálása és elkészítése nyersben - elég sok időt igénybevesz egyelőre, megspékelve azzal hogy bár elhatározta hogy nyerkosztol, fél hogy le fog fogyni ami nem is alaptalan, mivel nyers nem nyers, nem nagyon jut eszébe az evés. napi három finom, laktató és tápláló (sőt, hízlaló!!) nyers étel összehozása nem is olyan egyszerű feladat, semmiképp nem annyira, mint azt mondani ha sietek: csak találok valami gyümölcsöt ha nagyon éhes leszek :) ..intenzív improvizációs készségfejlesztő tréning)

körtés petrezselymes turmix

2009-10-11T14:45:00.000-07:00

a ma reggeli zöld

1 banán
2 körte
nagy marék mángold
fél marék petrezselyem
kevés citromlé
forrásvíz

egyre több a zöld, az eredmény mégsem vad..

kiviturmix sóskával

2009-10-09T14:29:00.000-07:00

most ehhez sem fűzök többet: érdemes kipróbálni. a sóska-kivi-alma párosítás éppen eléggé édes, éppen eléggé savanyú.. nagyon jól kiegészítik, kiemelik egymást.

hozzávalók:
egy marék sóska
2 közepes alma
2 kivi
kevés forrásvíz

először a sóskát és az almát simára turmixoltam, a kivit csak a gyorsan a végén mert a péppé mixelt magok nem túl guszták..

mángoldos banánturmix

2009-10-09T14:20:00.000-07:00

hát tessék, zöld turmix nálam is.. először kételkedtem, aztán jött és tarolt. talán később kicsit részletesebben, most csak gyorsan két kedvenc.

hozzávalók, amiket összeturmixoltam:
egy marék mángold
egy banán
egy nagyobb alma
víz
ja, és került bele egy kicsi petrezselyem is..

alma máköntettel

2009-10-09T14:14:00.001-07:00

egyszerű és nagyszerű.

az almához nem kell kommentár, a máköntet pedig:
nagyon finomra darált mák
kevés víz
méz
pár csepp citrom/narancsolaj (vagy héja reszelve)

salátaöntet

2009-09-18T10:26:00.000-07:00

kép nélkül, gyorsan. ezt az öntetet én rukkolával vagy endiviával szeretem talán a legjobban (de most elárulom, méltatlanul kevés salátát ismerek.. úgyhogy ez nem jelent semmit) midnenesetre főleg levelekkel tudom elképzelni ezt az öntetet, de ez senkit ne akadályozzon meg a kísérletezésben. csak annyit fűzök még hozzá hogy ez is nagy kedvenc, "nem vagyok kecske hogy ilyeneket egyek" hozzáállásúak megingatója.

akkor hát:
tahina (vagyis szezámkrém, amiből én a sötétebbik, hántolatlan magokból készült verziót szeretem. az sem baj, ha enyhén sós)
méz
citromlé

a hozzávalókat kábé 1:1 arányban (vagy ízlés szerint, néha picit több citromlével) összekeverem. szokott kelleni hozzá egy kis víz is, mert nagyon öszesűrűsödik, főleg ha kicsit áll az öntet.

uborkaszezon vége

2009-09-15T05:47:00.000-07:00

no comment. katiék kiszedték az uborkákat, idén nincs több. paradicsom szintén jövő nyáron jön legközelebb (sárga tuti de azt hiszem pirosat sem veszek télen)
tehát most sárgaparadicsomleves uborkával, márcsak a színe miatt is.

és jön a dió, a sütőtök, alma, körte, szőlő.. saját is.

nyers

2009-09-13T10:13:00.000-07:00

igen, azt hiszem a nyersdömping egy kis magyarázatra szolrul.
sosem főztem hagyományosan. nem emlékszem, hogy egyszer is pontosan követtem volna egy receptet, és például félóráig főztem volna egy főzeléket vagy zöldséglevest, ahogy azt édesanyám teszi. a vízben főzés, méginkább a lé eldobása vagy a jelentősebb mennyiségű olajban párolás is kimaradt (ha pároltam, egyszerűen annyi vizet löttyintettem alá, ami elforr mialatt a zöldség megpuhil kicsit). a hús, hal, tojás és tejermékkerülés, címkeolvasgatás, biománia és a többi mellett néha már úgy éreztem, eléggé kilógok a sorból. étterem kizárva, családi ebéd szintén necces, vendégségben meg az ember utál magyarázkodni.. brr.. szóval nem véletlen, hogy bár már többször sajnáltam megfőzni a nyersen is finom cukkinit, sütőtököt, répát céklát és társait (még olyan "éppehogycsak" is) mégiscsak megfőztem. végülis az a normális, már így sem vagyok teljesen az, gondolhattam. amikor először találkoztam a nyersevéssel kiröhögtem.. nna, ennyire azért én sem vagyok fanatikus, hogy lehet mindent nyersen enni??! persze azért érdekelt a dolog, olvasgattam. viszonylag sokat olvastam/tanultam már az egészséges életmódról, tudtam hogy jobb a zöldség-gyümölcs nyersen. de ennyire? mégiscsak a "főtt étel a rendes étel", ahogy azt szépen mindenkibe belenevelik. azt gondoltam, na ezt azért én tuti nem. (igen, pontosan ezt gondoltam a vegákról pár éve. okéoké, igen, értem én hogy szegény állatok, meg nem is nagyon szeretem a húst.. de kizárni..) hát, most elérkeztem ide, elkezdtem nyersen enni. egyelőre kísérleti szándékkal ..és kicsit tisztító szándékkal is mert rengeteg szemetet összezabáltam a kiállítás körüli felfordulásban. (most teljesen nyerssel próbálkozom, különben valószínűleg nem menne, mert egy-egy gyöngébb/stresszesebb pillanatomban megengednék egy kis kenyeret.. sütit.. aztán rávetném magam a csokira és társaira is..)

ja, de hogy miért is. talán főleg azért, amiért a húsevést hagytam abba: ez esik jól. mindig kóstolgattam, csentem el a nyerseket főzés-sütés előtt.. azt hiszem leginkább szokásból főztem. aztán itt vannak az enzimek, vitaminok (és még ki tudja mik amikről nem tudunk) amiket elvesztünk ha főzzük az ételeket. az is érdekes, hogy a nyers zöldségekhez szinte egyáltalán nem kívánom a sót. de talán a legnyomósabb érv ami a nyers mellett szól, hogy tulajdonképpen fogalmunk sincs hogyan működünk. fogalmunk sincs, mitől lehetünk egészségesek. azóta kutatjuk a hosszú fiatalság titkát, mióta úgy döntöttünk hogy a saját utunkat járjuk és nem hallgatunk a természet törvényeire.. de a titok egyetlen őzrője a természet. nem követek egyetlen elméletet vagy teóriát sem, egyszerűen arra megyek amit közelebb érzek a természeteshez.
ez most elég nagy váltás. nem döntöttem el, hogy végleg nyers leszek, inkább csak.. majd meglátjuk.

paradicsomszósz, hajdina

2009-09-12T10:42:00.000-07:00

ez a szósz pontosan olyan lett mint a főtt paradicsomszósz. csíráztatott hajdinát tettem bele, de bármi mással is mehetne.

hozzávalók:
3 fél aszalt paradicsom vízbe áztatva
2 fél aszalt paradicsom (olajban)
3 piros paradicsom
1 sárga paradicsom
oregano, bazsalikom, csöpp méz

a beáztatott és az olajos paradicsomokat kicsit kinyomkodtam és összeturmixoltam a többivel. ízesítettem fűszerekkel és egy pici mézzel hogy ne legyen olyan savanyú. egy pici olajban áztatott fokhagyma még mehetett volna bele, de az most nem volt kéznél.

táplálkozás-elméletek

2009-09-11T23:36:00.000-07:00

éppen edwar howel könyvét olvasom az enzimtáplálkozásról. rengeteg hasznos információ van benne, mégis.. kicsit elvakultnak érzem. és így van ezzel az öszes általam ismert teória: az életet egyetlen nézőpontból, egyetlen oldaláról vizsgálják.
a megismerésnek két formája van, az egyik a kutatás. ha felboncoljuk, ízekre szerjük azt, amit meg szeretnénk ismerni. de vajon valójában megismerjük? kétségkívül megtudunk egy sor információt, tudományosan bizonyíthatunk tényeket, és talán úgy érezzük, közelebb kerültünk a megértéséhez. egyre apróbb részletekre boncoljuk alanyunkat és közben nem vesszük észre, az egésznek milyen apró részére koncentrálunk. egy ponton azt kell mondanunk, a dolgok működése végtelenül öszzetett, valóban áttekinteni és megérteni lehetetlen.

a megismerés másik módja a szeretet. ha valaki szeret valamit vagy valakit, odafigyel rá. megfigyeli mitől boldog, mitől szép, mitől az, ami. nyitott és kiváncsi a létezésére..

honnan is tudhatánk, mire van szüksége a szervezetünknek? honnan is tudhatnánk, mitől, hogyan működik? a létezés csoda, ajándék. erre újra és újra ráeszmélek, és csak csodálattal, alázattal figyelem a világot.
azt hiszem, ez az alázat a kulcs az egészségünkhöz is. nem használhatjuk ki és fordíthatjuk fel a természetet. hogy könnyebb legyen az életünk autóval járunk - rohanunk, nem figyelünk a világra - miközben rengeteg energiát pazarlunk, eltávolodunk a természettől, és agyonfeldolgozott ételeket eszünk. de valóban jobb lesz így az élet?

sokat olvastam már az egészségről, egészséges táplálkozásról (a lényegesebb dolgokat egyszer el is kezdem majd összeszedni itt) de végül mindig arra a következtetésre jutok, hogy minden tudományosság egyoldalú. az egész valahogy többnyire figyelmen kívül marad. pedig ahelyett hogy apró részleteket vizsgálunk, arra kellene figyelnünk hogy megtaláljuk a harmódiát, az egységet az élet minden területén.
szükséges például a légkondiért, az új autóért, telefonért, telefonszámláért, csipszért, csokiért, cigiért, alkoholért, hatalmas villanyszámláért halálra dolgozni magunkat? élhetnénk szerényebben, dolgozhatnánk kevesebbet. a vicc az, hogy éppen ezek a dolgok teszik tökre az életünket, egészségünket. az, amit őrült hajszával érünk el. végül boldogtalanok, fáradtak, ingerültek és betegek vagyunk, ahelyett hogy megelégednénk kevesebbel és jutna időnk odafigyelni a világra, egymásra.

mit jelent ez a táplálkozásban? ételeinket agyonfőzzük, finomítjuk, tartósítjuk, vegyszerezzük, mindezt lustaságból és kényelemből, a másik oldalon nyereségvágyból. közben vajon seki sem veszi észre, milyen messze kerültünk a természettől, hogy valójában szemetet eszünk, hogy ez az egész mennyire korcs? nincs szükség tudományos kísérletekre, csak józan paraszti észre, hogy az ember ráeszméljen erre és megoldást találjon. (együk azt, ami természetünknél fogva táplálékunk, a lehető legkevésbé feldolgozva és nem kényelmi szempontokat szem előtt tartva. hazugság, hogy ezt bárki ne engedhetné meg magának. persze amit itt most leírok, szintén egyoldalúvá válik.. így inkább nyitva, és abbahagyom a dolgot. válaszokat senki sem adhat vagy kaphat, egyedül kérdéseket tehetünk fel. de vajon elég, és megfelelő kérdést teszünk fel?)

a civilizációtól sajnos nem tudunk elmenekülni, alkalmazkodnunk kell. de ezt tehetjük ésszel is, odafigyelve. kérlek lassíts egy pillanatra, és figyelj oda te is.

céklasaláta

2009-09-09T07:30:00.000-07:00

letudtam a kiállítást. a zizi és rohanás után most fellélegezve molyolok a konyhában. többnyire nyersen.

hozzávalók:
1 közepes cékla
2 alma
citromlé
2 kk tahina

a nyers ételeknek megvan az az előnye, hogy még az eddigi minimál kajáknál is gyorsabban elkészülnek:
a céklát és az egyik almát ledaráltam a mixer aprítójában, azután kozzákevertem a citromlevet, a tahinát és a másik almát felkockázva.

hajdinakása máköntettel

2009-08-22T00:39:00.000-07:00

két éve kísérletezgetek csíráztatással, de a hajdina még nem jutott eszembe. a lucerna, a napraforgó és a retek bevált, viszonylag jól bírják a strapát és finomak is. a hajdina viszont.. egyszerűen tarolt! egy nap alatt mindenféle különösebb pesztrálás nélkül kicsírázik, finom és rengetegféleképpen használható. tökéletes.

hozzávalók:
1 bögre hajdina
1 alma
mák
méz
aszaltszilva beáztatva és összeturmixolva
bio narancsolaj vagy narancshéj

egy bögre hajdinát beáztattam egy órára. csíráztatótálba tettem és néha leöblítettem - nyálkás valami oldódik ki belőle, ami nagyon praktikus, mert nem szárad ki. egy nap után már fogyasztható. egy keveset félretettem, a többit összeturmixoltam egy almával. a máköntethez finomra daráltam a mákot, összekevertem egy kicsi mézzel, pár csepp narancsolajjal, aszaltszilvalekvárral és egy kis vízzel. a kása tetejére öntöttem, megszórtam az egészben hagyott hajdinával és kész is.

rozsos kenyér 2

2009-08-19T01:36:00.000-07:00

annyiban más ez a mostani kenyér, hogy pár olyan dolgot is megváltoztattam benne, amit eddig nem mertem. mindig furdal a kiváncsiság, így most egészen átgyúrtam a "receptet" amit már eddigis elég rugalmasan kezeltem..

felfuttattam 2 csomag élesztőt barnacukros, langyos vízben (kábé egy kiló lisztre számolva, de azt hiszem több lett végül). összekevertem rozs és tönkölylisztet, utóbbiból most világos is került bele, viszont tésztaliszt, ami elméletileg nem jó kenyérsütéshez. került bele még só, lenmag és dió aztán egy kis langyos víz, egy lötty olivaolaj és az élesztő. a tészta most elég lágyra sikerült, ettől kicsit ragacsos volt a gyúrás, de mintha jobban kelt volna a kenyér..

tanulságok:
1: a búzacsíra kihagyható (nem mintha okom lenne kihagyni, csak ha épp nincs ne essek pánikba)
2: jobbnak tűnik a lágy tészta
3: működik a tésztaliszt is

cukkinispagetti

2009-08-18T12:31:00.000-07:00

az inspiráció gittától jött - a nyershullám okáról kicsit később.. de ez a "spagetti" ok nélkül is megállja a helyét. a tésztafélék sosem tartoztak a kedvenceim közé, a nyes cukkinit viszont mindigis szerettem.

hozzávalók:
2 kicsi cukkini
mandula és fenyőmag
aszalt paradicsom

a cukkinit megpucoltam és - csíkosan-hámozó-csodakütyü hiányában - vékony szeleteket vágtam a széléből, amit csíkokra vágtam. a magos belseje így megmaradt, amit összeturmixoltam kb 3 kiskanálnyi finomra darált mandulával és egy kicsi fenyőmaggal: ebből lett a szósz. a só nem véletlenül maradt ki, egyszerűen nem hiányzott. az aszalt paradicsom különben is sós egy picit, most olajos-fűszerest használtam.

almás pite

2009-08-16T04:59:00.000-07:00

ő az abszolút kedvenc. azt szeretem benne a legjobban, hogy bár teljes értékű étekké reformálódott az évek során és még könnyű is, ez mit sem vont le gasztronómiai értékéből. annyira nem, hogy már több megrögzött amláspite-utálót sikerült meghatni vele.

a tészta:
kb 400 gr teljes tönkölyliszt
50 gr bio margarin
csipet só
a reszelt alma kinyomkodott leve + egy kis víz

a töltelék:
kb 1 kg hámozott, reszelt alma (a legjobb savanykás nyári almából)
kb 10dkg dió durvára törve

a tetejére: kevés barna cukor vízzel elkeverve

megpucoltam és lereszeltem az almát, hagytam hogy levet engedjen. közben a lisztet a sóval és a hideg margarinnal gyorsan összemorzsoltam és eltettem a hűtőbe. kicsit kinyomkodtam az almát és a levével meg egy kevés vízzel összegyúrtam a tésztát - gyorsan hogy ne melegedjen fel, aztán visszatettem a hűtőbe. mozsárban összetörtem a diót, előmelegítettem a sütőt és kibéleltem egy tepsit sütőpapírral. a tészta egyik felét kinyújtottam, rápakoltam az almát, megszórtam a dióval és beborítottam a másik fele tésztával. villával megszurkáltam és ment is a sütőbe. 150-180 fokon sült. félkészen kentem a tetejére egy kis cukros vizet (tojás helyett hogy szép fénye legyen).

sárgarépasaláta

2009-08-15T13:30:00.000-07:00

nem hangzik valami bonyolultan, nem is tartott órákig elkészíteni. az íze viszont egyszerűsége ellenére is különleges.

3 nagy répa
fél citrom leve
1/2 kisnalál méz
hántolatlan szezámmag

a répát finomra reszeltem és leöntöttem a mézes citromlével, gyorsan, nehogy megbarnuljon. elég kevésnek tűnt a szósz, de így nem nyomta el a répa ízét. a kesernyés, roppanós szezám a ráadás.

nyers paradicsomleves

2009-08-15T04:01:00.001-07:00

avagy gazpacho után szabadon. ugyanis valahogy nem volt szívem a gyönyörű domonyvölgyi bioparadicsomokhoz és uborkához bolti paprikát turmixolni, aztánmeg a fokhagymát is inkább kihagynám.. és a só is csak rontott az ízén már a múltkor is, olajat meg egyébként sem teszek bele. ígyaztán eléggé eltávolodtam a gazpachotól. ráadásul került bele sárga paradicsom is, hogy kompenzálja a pirosat, amit egyébként nem nagyon tudok megenni, mert nekem túl savanyú (vagy nem tudom miért, de nem bírom)

egy adaghoz (kb fél liter):
1 sárga paradicsom
2 piros paradicsom
1 közepes (kovászolni való) uborka

a paradicsomokat meghámoztam - a forróvizes macera nélkül is ment - felkockáztam az ubival együtt és leturmixoltam az egészet. a mai vezrióban már csak a paradicsomokat turmixoltam, az uborkakockák egészben kerültek bele. így a színe is szebb lett, nem szürkítette el az uborha héja amit nem volt szívem lehámozni ..és az ízhatása is egészem más, külön uborka, külön édes paradicsom.. mmm

egyszerűen kelkáposztafőzelék

2009-08-07T06:28:00.000-07:00

gyerekkori szitokszavaim közé is sorolhatnám a kelkáposztafőzeléket (a tökfőzelékkel és a lecsóval együtt) és ezzel talán nem is vagyok egyedül. még mindig nem hangzik valami jól, valljuk be, de annyi mégis változott időközben hogy elsősorban zöldségeken élek. a zöldségek nagyrésze pedig nagyonis adja magát hogy főzelékféle legyen belőle. márcsak azért is, mert hihetetlenül egyszerűen és gyorsan elkészül, néha semmi kedvem kreatívkodni, és egyébként csakúgy önmagukban is szeretem a zöldségek ízét.
a hagyományos értelembe vett főzeléktől viszont sikerült kissé eltávolodni.. egyrészt nem főzöm órákig a zöldségeket, másrészt nem rántok és nem habarok, csak néha sürítek egy pici lisztes szójatejjel. (és azt hiszem lassan már fogalmam sincs milyen egy hagyományos főzelék)

szóval ma összevagdostam két kisebb fej kelkáposztát és két pici felkockázott krumplival feltettem főni. került bele még só, egy kis gerzd fokhagyma, kevés majoranna és (elég sok)őrölt kömény. most a szokásosnál tovább főztem, kb negyedórát. a kel egy részét összeturmixoltam a főzőlével, ebből lett a szósz amihez a végén kevertem egy kis tahinát - szezámkrémet- is, attól még jobb lett. hát.. ez sem tartott sokáig..

tiramisu!!!

2009-08-03T11:18:00.000-07:00

kezdjük ott, hogy amikor elkezdtem a tej és tojás nemevést azt azért leszögeztem, a tiramisu kivételt képez. persze nem akármiféle tiramisu, mert -ahogy a legtöbb dologban- ebben is elég kritikus vagyok. mindezek után is azt kell mondjam: ez brutálisan finom lett! és meglepően tiramisuízű.. tej és tojás nélkül (majdnem)!
az ötlet siccikétől ered, és bár régóta készülök a mascarpone és a tojás elleni merényletre, ez megadta a végső lökést. köszönet érte! és nem utolsósorban azért is, mert ez a verzió milliószor lájtosabb is mint az eredeti :)

krém:
fél liter natúr szójatej
1 ek fehér liszt
2 ek kukoricakeményítő
szójatejszín
rizsszirup, méz (vagy hasonló)
vaniliakivonat*

a szójatejet a liszttel, a keményítővel és a vaniliakivonattal sűrű puding állagúra főztem. a rizsszirupot még főzés közben tettem bele, aztán még egy kis mézet** a végén, amikor már kihűlt. a szójatejszín is a végére maradt, miután a hűlő krémet kóstolgatva megállapítottam hogy pudingnak nagyon finom.. de a tiramisuhoz nem sok köze van (még jobb lett volna habosan beletenni, de felverhető növényi tejszín még nem akadt az utamba). ettől sokkal krémesebb lett és még mindig fényévekkel lájtosabb a mascarpone+tojásnál. egy maradék féldoboznyi került bele, de elbírna 200milit is. nem csináltam túl édesre a krémet, a piskóta úgyis lök még egyet a cukorszinten. nem akartam teljesen elszállni reformosítás téren, így a kávé, a kakaó és bizony a bolti (jól bevált manner) piskóta is maradt - ami persze nem volt tojásmentes, de ezügyben még nem zártam le a kísérletezést.
szóval lefőztem egy nagy adag kávét és jött a mártogatás, rétegelés. a tetejére holland kakaópor került, aztán irány a hűtű.. az egynapos pihenést persze a fele se érte meg.
és itt megragadom az alkalmat hogy megjegyezzem, reformokoskodás ide vagy oda, nem vagyok ellene néha egy kis csokinak, kakaónak vagy kávénak. a dolog lényege nem a teljes megvonás hanem az egyensúly megtalálása és a túlzások kerülése.. és hát néha még az sem sikerül, na bumm. próbálkozom.

*vaniliakivonat chili és vanilia tippje után szabadon: 4-5 vaniliarúd jó ideje egy kis barna csatösüveg vodkában pihen a spájzomban. általában egy kiskanálnyit használok belőle per süti. (eléggé gazdaságos)

**egy: a mézet nem ajánlott sütni-főzni, sőt forró teába tenni sem, mert - ugyan a tudományos magyarázatot most nem tudom idézni - de több forrásból megerősített tényként kezelem hogy az egészségre káros anyagok keletkeznek benne ilyenkor. ezért csak olyan édességekhez használom, ahol a végén, langyos állapotban tudom hozzákevezni (pl pudingok krémek). kettő: a tiramisut két okból sem csinálnám csak mézzel. az egyik hogy túl karakteresen mézízű lenne, a másik hogy ha a végén teszem a krémhez, túlzotan felhigítaná.

sárgarépaleves gyömbérrel, korianderrel

2009-08-01T06:42:00.000-07:00

a répa igazán sokoldalú zöldség. mindig meglep, milyen sokféle és különleges levesek lesznek belőle. egyéb fogásokról nem is beszélve, de ez a terep még felfedezésre vár.. pedig azon túl hogy milyen olcsó és egészséges a répa, méltán kerülhetne a gasztronómia bűvkörébe, mégis mintha csúnyán háttérbe lenne szorítva. ráadásul ilyenkor nyáron fokozottan jól jön a napozók bőrének is a bétakarotin, télen meg mondanom sem kell..
a fotózással most kivételesen nem szórakoztam, és nem is azért mert nem különösképpen a szépségéről híres ez a leves, de pont ugyanúgy néz ki mint a legutóbbi répalevesem. az íze viszont teljesen más, frissebb és nyáribb.. mmm ez most nagyon jól sikerült :)
és nem voltam hajlandó melegen enni ebben a forróságban, ilyenkor kész terrorakció egy meleg leves.. a folyadékpótlás viszont nagyon jól jön. tehát mint gyakran máskor, szobahőmérsékleten ettem, amivel nem is értem, mi kifogása van mindenkinek..

tehát hozzávalók:
sárgarépa
forrásvíz
friss gyömbér
koriandermag
só
frissen reszelt szerecsendió

a répát vékonyra karikáztam és pár percig főztem, épp hogy megpuhuljon kicsit. közben sóztam és hozátettem a mozsárban megtört koriandermagot és gyömbért (utóbbiból fél ujjpercnyi darabkát szeleteltem szálirányra merőlegesen vékony karikákra, majd mozsárban összenyomkodtam. reszeléssel nem szeretek vacakolni, ráadásul úgy megmaradnak az erős, hosszú szálacskák.) végül jött a turmixgép és a szerecsendió.

rakott zöldbab paradicsommal

2009-07-30T05:27:00.001-07:00

ezt a mai ebédet közösen dobtuk össze édesanyámmal. ez már csak azért is ritkán fordul elő, mert teljesen más elképzelések szerint főzünk, ő például egy félóráig is főzte volna szerencsétlen zöldbabot sütés előtt - szóval nem egészen osztja a reformtörekvéseimet, a vegánokat végképp.. ráadásul a rakott zöldbabról is egészen más asszociációink lehettek, ennek ellenére a kaja nagyonis jól sikerült.

ez került bele:
zöldbab
pár szem paradicsom
prézli (teljesőrlésű bio)
szójatejföl (sojade)
szójatejszín (sojade)
bio levespor
olivaolaj

a szójatejfölt összekevertük tejszínnel (kb 2:1 arányban) és egy kis levesporral. a zöldbabot megpucoltuk, előfőztük (nos én inkább pároltam volna, azt is csak épphogy). a paradicsomot meghámoztuk, felkarikáztuk. ezután egy kiolajozott tepsit megszórtunk pirított prézlivel, erre került a zöldbab, a szósz, a paradicsomkarikák és végül megint prézli, aztán irány a sütő.

gasztrozófia avagy az étkezés bölcselete

2009-07-26T07:45:00.001-07:00

a gasztronómia mellett nálam fontos a gasztrozófia, a tudatos táplálkozás is. most -részletekben- kíséletet teszek a lassan egy évtizednyi olvasgatásom, tanulmányaim és tapasztalataim összefoglalására, legalábbis a fontosabb dolgok összeszedésére. akár saját magamnak, akár abban a reményben hogy valaki másnak is hasznára válik.
(mindez persze nem azt jelenti, hogy mindig mindenhez tartom is magam és soha nem csábuok el.. de fontos hogy mienk legyen a választás, ne tudatlanságból kövessünk el hibát "minden gondolkozó embernek kötelessége megismerni az egészséges élet törvényeit. milton szerint az értelem pokollá teheti a mennyországot és mennyországgá a pokot" /gandhi)

ma újrafelfedeztem a könyvespolcon dr oláh andor - kállai klára - vadnai zsolt reformkonyháját(1985). sokmindent remekül összefoglal, úgyhogy eldöntöttem, közzéteszek ezt azt.

részemről mindenben a természet híve vagyok, így van ez a konyhával is. a mai étkezési szokások hihetetlenül eltávolodtak a természetestől, köszönhető ez a városi rohanásnak és az élelmiszeriparnak. sajnos ha szeretnénk is, sokszor szinte lehetetlen minden külső nyomással dacolni, és például frissen őrölt gabonából kenyeret sütni, frissen szedett biozöldségekből főzni. de mindenképpen meg kell próbálnunk minél kevésbé finomított, -feldolgozott, jó minőségű alapanyagokkal készíteni az ételeinket, ha sokáig egészségesek szeretnénk maradni.
ez az, amit szerintem nem lehet megcáfolni. sokféle élelmiszerről, diétáról, táplálkozási elvről keringenek érvek és ellenérvek, az ember sokszor nem tudja, minek higyjen. együnk-e húst, tejet, tojást, csokit, szóját, mit ehetünk mivel vagy mikor, satöbbi satöbbi. ha elfelejtjük ezt az egészet, és csak azzal foglalkozunk, hogy minél természetesebb formában szerezzük be az élelmiszereket és magunk készítsük el őket, azzal lépünk a legnagyobbat az egészségünk felé. a legtöbb civilizációs betegség ugyanis az agyonfeldolgozott, túlfinomítottt, vegyszerezett, tápanyagszegény és egyhangú ételek miatt alakul ki.

a könyv szerint számos betegségünk fő oka:
a túltápláltság: "1: szív- és érrendszeri betegségek: szívelégtelenség, koszorúér-betegségek, magas vérnyomás, agyi érbetegségek, visszérbetegségek, 2: szív- és légzési elégtelenség külömböző formái, 3: anyagcsere-betegségek: cukorbaj, hiperlipoproteinaemia, köszvény, 4: mozgásszervi degeneratív betegségek (artrózisok) 5: gyomor- és bélbetegségek, epekő, zsírmáj." valamint daganatos megbetegedések stb.
a cukor: "üres kalória", emellett betegségek közvetlen oka is lehet: cukorbetegség, fogszuvasodás, bőrbetegségek, látási zavarok stb. a cukrok gyors felszívódása akutan és egyenetlenül terheli a szervezetet, szemben az összetett szénhidrátokkal (pl teljes gabonafélékből készült ételek)
a túlzott húsfogyasztás: elsősorban szív- és érrendszeri, vérkeringési betegségeket segít elő. megnő a vérben és a vizeletben a húgysav mennyisége (ami például köszvény, vesekő rizikófaktor). meggondolandó az is hogy bármely heveny lázas fertő betegségben ajánlott az állati fehérje mentes diéta ("laboratóriumokban a baktériumok tenyésztésére az egyik legmegfelelőbb táptalaj a húsleves"). a túlzott mennyiségű állati fehérje a belekben rothadásnak indulhat, a keletkezett toxinok pedig a vérbe jutnak, gyengítve, mérgezve a szervezetet. mindezekre a nagyipari hústermelés a ráadás (az állattartás körülményei, vegyszerek, hormonok, antibiotikumok használata, satöbbi)
"ugyanakkor, midőn állatizsír- és -fehérje-, szénhidrát- (cukor- és fehérliszt-) túltápláltság áll fenn, hiányállapot is jellemző az iparilag fejlett országok és a magyarok táplálkozására. általános és elég jelentős a vas-, a kalcium-, a magnézium-, és a fluorhiány, valamint a C- és B-vitamin-hipovitaminózis, de más vitaminoké is."

a táplálkozással összefüggő betegségek száma negyven év felett egyre nagyobb (magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbaj, hasnyálmirigy-betegség, epehólyag-gyulladás, epekő, májzsugorodás, gyomorhurut, gyomorfekély, székrekedés.. stb), pedig helyes táplálkozással lehetnénk egészségesek egész életünkben!
a helytelen táplálkozás tünetei nem szembetűnőek, a komolyabb következmények nem jeletkeznek rögtön, ezért is legyintenek sokan amikor egészséges táplálkozásról esik szó. de az évek alatt csökken a védekező- és teljesítőképesség, romlik a közérzet, aztán megjelennek a nyavaják és mindezt sokan a természet rendjének tudják be.. holott nem az

rengeteg betegség megelőzhető ha természetes étrenden élünk: sokféle friss idényzöldségen és -gyümölcsön, változatos teljesértékű gabonákon, dióféléken, minél kevesebb állati eredetű táplálékon; kerülve a cukrot, fehérlisztet, élelmiszeripari termékeket, ezeknél is jobban a tartósító-, ízfokozó-, színező-, édesítő-, állagjavító-.. stb szerekkel készülteket.
emellett fontos a lelki egyensúly és a mozgás is (de ez már egy külön fejezet).

szerintem ez a tudatos táplálkozás alapja, amit még rengeteg fontos dologgal lehet kiegészíteni.. folyt köv.

zöldborsópesztós gnocchi

2009-07-26T06:35:00.000-07:00

kedvesem nemrégen költözött hozzám, ami a konyhai ténykedésem jelentős átalakulásával jár. nem elég már összedobni valami zöldséges levest, laktatóbb és -hagyományoshoz szokott halandónak- befogadhatóbb étkekkel kell előálljak. erre tett kísérlet a gnocchi, ami rendhagyó módon bolti, de mivel sikere volt, legközelebb beindítom a gnocchigyártó projektet is.

a zöldborsópesztó:
vízben megfőztem egy kis zöldborsót (kb másfél bögrényit) egy gerezd fokhagymával és félretéve pár evőkanálnyit, a maradékot leturmixoltam a levével. hozzákevertem egy fél üveg pestót, egy marék mozsárban összezúzott mandulát és fenyőmagot, a félretett borsót és a kifőtt nudlira borítottam az egészet. mandula és fenyőmag került a tetejére.

gazpacho

2009-07-24T03:17:00.000-07:00

ez a leves 3 hónapos spanyol tartózkodásom alatt abszolut kedvenccé vált. egy forró nyári napon nem is kell több egy friss hideg levsnél, esetleg egy szelet kenyérrel..

hozzávalók:
1 kg paradicsom
1 nagyobb kígyóuborka
1-2 narancssárga vastaghúsú paprika
1 gerezd fokhagyma
olivaolaj
só

az uborkát, a paradicsomot, paprikát meghámoztam, a fokhagymát megpucoltam és az összes zöldséget leturmixoltam. a végén sót és egy csöpp olivaolajat adtam hozzá, ez ízlés kérdése - ahogy a fokhagyma is, én legközelebb kicsit kisebb gerezdet teszek bele.
a paradicsommagok bennemaradtak, ha nagyon extrát szeretnék átpasszíroznám, de most nem bíbelődtem vele.

sárgarépaleves provanszi fűszerekkel

2009-07-20T13:37:00.001-07:00

a krémlevesőrület nálam a sárgarépával kezdődött pár évvel ezelőtt. sokáig csak az egyszerű leveskockás verzió készült, aztán jött a gyömbéres, a koriandermagos és legutóbb a provanszi. ma ez utóbbi győzött.
így készült:
a sárgarépát vékonyan felkarikáztam (minél vékonyabb/apróbb darabokban van a zöldség, annál rövidebb a főzési idő. általában nem főzök semmit 5 percnél tovább, de a répa lassabban fő, és minél keményebb marad, annál kevésbé lesz belőle homogén krém. a reszelésre is gondoltam már, de molyol vele a fene, meg a reszelőt is mosogatni kellene.. szóval egyszerűen hajszálvékonyra karikázom.) forrásvízzel és egy kis gerezd zúzott fokhagymával feltettem főni, sóztam, fűszereztem friss kakukkfűvel, majorannával, rozmaringgal (máskor provanszi fűszerkeverékkel). turmixoltam és szójatejjel krémesítettem, ezutóbbi helyettesíthető növényi tejszínnel is.
kevés krumplival - mint a többi krémleves is - tartalmasabb és krémesebb, de én általában kihagyom.

amarantos-pelyhes kása

2009-07-20T13:29:00.000-07:00

ebbe a kásánkba -mely pár napja készült, de net hiányában csak most teszem közzé- ötgabonás pehelymix, amarant, 2 alma és mazsola került, egy kis őrölt kardamommal fűszerezve. tovább nem is részletezem, vízben puhára főztem az egészet. (darált mák és méz is kerülhet a tetejére)

spenót-brokkoli leves

2009-07-08T16:40:00.000-07:00

ez a mármár bizarrul zöld leves is szerepel a kedvencek listáján. ennél általában sokkal erősebb zöld, de most kicsit több volt a brokkoli, kevesebb a spenót, ezért kicsit halovány lett.

hozzávalók:
kb fele fele brokkoli és spenót
1 gerezd fokhagyma
annyi forrásvíz, amiennyi éppen ellepi
só
frissen reszelt szerecsendió

a brokkolit feldaraboltam, feltettem főni sóval és a megpucolt, felszeletelt fokhagymával. közben megmostam a spenótot, azt is rádobtam, átkevertem és már el is zártam a gázt. a krémleveseket még rövidebb ideig főzöm mint a töbi ételt, épp csak annyira hogy könnyebben vigye a turmixgép. érdemes egészen apróra/vékony szeletekre darabolni a zöldségeket, az tovább rövidíti a főzési időt. a szerecsendiót a végén szoktam hozzáreszelni, ezt most kifelejtettem, de így is jó volt. brokkoli helyett szoktam cukkinivel is készíteni.

sütőtökös lepény

2009-07-08T16:01:00.000-07:00

ez ugyebár nem éppen a sütőtök ideje. pár napja viszont kaptam egyet, "őszi.." hozzáfűzéssel. nem mondom hogy toppon volt, de mégis házi, és legalább próbáljuk meg alapon, ma nekiláttam hogy kreálok belőle valamit. csuda dolog a természet, a lassacskán egyéve szüretelt zöldségből még mindig finom ebéd született!

így készült:
a tököt félbevágtam, kimagoztam és egy tepsi víz kíséretében - amit a sütő aljába tettem hogy szegény tök ne száradjon tovább - megsütöttem. ezután kikanalaztam egy tálba és összekevertem frissen őrölt koriandermaggal és bio levesporral. adtam még hozzá pár evőkanál soyade yofut is, és az egészet beleöntöttem egy réteslapokkal kibélelt tortaformába. eredetileg le szerettem volna vágni a szélét, de végül ráhajtogattam. bedugtam a sütőbe míg egy kicsit megpirult a teteje és elkezdte bebarangolni a konyhát a koriander illata. yofuval, nemvegánok tejföllel vágtunk neki (bele is passzolna a tejföl, de részemről tejtermék-kerülő vagyok).

hozzávalók:
1 közepes sütőtök
1 kk koriandermag
2 kk bio levespor (vagy valami műanyagmentes vegetaféle)
soyade yofu
6 db réteslap

diós hajdinás kenyér

2009-07-08T15:46:00.001-07:00

megint kenyérsütés, megint újítás, megint új kedvenc..

most ez került bele:
1/2 csomag szárított élesztő
1 kk barna nádcukor
2 csésze teljesôrlésű bio búzaliszt
1 csésze bio hajdinaliszt
fél csésze bio tönkölybúzacsíra
1/2 ek só
2 ek lenmag
1 csésze dió
1 ek bio olivaolaj
1/4 csésze langyos forrásvíz
kb 1 csésze meleg forrásvíz

az összeállítás és sütés ugyanúgy történt mint korábban, lásd például rozsos kenyér.

tárkonyos zöldbableves

2009-07-06T16:43:00.000-07:00

levesdömping van. ma egy nagy adag zöldbab került feldolgozásra (végre, mert már napok óta várt rá) savanykásan, nyáriasan.

hozzávalók:
sok sok zöldbab
só, tárkony, zabtejszín és egy pici citromlé, ízlés szerint.

a zöldbabot pár perc alatt megfőztem, közben hozzáadtam a sót és a tárkonyt. végül zabtejszínnel krémesítettem, és kis citromot adtam hozzá.